Hőség a munkahelyen

A nyári időszakban rendszeresen megismétlődik, hogy magas átlaghőmérséklet miatt hőségriadót rendelnek el. A hőség a munkahelyen is elviselhetetlenné válik. Milyen teendöje van a munkaadónak ebben az időszakban?

Miért veszélyes a tartós hőség?

Az átlagosnál jóval melegebb időjárás még az egészséges szervezetet is a megszokottnál jóval nagyobb igénybevételnek teszi ki. A fokozott környezeti hatás miatt bárkinél egészségügyi panaszok léphetnek fel. Fokozottan igaz ez a  keringési és szívbetegségben szenvedőkre. A tartós meleg és a fizikai munka a szervezetben többlet hőtermelést okoz , ez megnöveli a hőártalmak kialakulásának kockázatát. Ilyen ártalmak lehetnek például:

• napszúrás
• hőséggörcs
• hőkimerülés
• hőguta

A hőség negatívan befolyásolja  a koncentráció képességet, figyelmünk lankad.

Tipikusan előforduló élettani hatások:

• fáradékonyság
• figyelmetlenség
• lecsökkent reakcióidő

Mikor rendelnek el hőségriadót?

Hőségriadót akkor rendelnek el, ha  a napi középhőmérséklet három vagy több napon keresztül meghaladja a  27°C-ot.

Mit javasol a Nemzeti Népegészségügyi Központ hőségriadó esetén?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ javaslata hőségriadó esetén:

• a legmelegebb órákban 11-15 óra között nem menjünk tűző  napra
• fogyasszunk sok folyadékot
• a fogyasztott  ital legyen víz, kerüljük a cukros üdítők, alkohol, kávé és koffeintartalmú italok fogyasztását
• nem fogyasszunk zsíros ételeket
• viseljünk jól szellőző, bő ruházatot
• a napsütés ellen védekezzünk fényvédős napkrémekkel

Van összefüggés a hőségriadó és a munkavédelem között?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlása a lakosság részére tett javaslatokat  tartalmaz. A szervezett munkavégzés során a munkáltatóra vonatkozó teendőket jogszabályi előírások határozzák meg.

Mely jogszabály foglalkozik a  meleg környezetben végzett munkával?

A 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről és 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről rendeletek.

4/2002 4. melléklet 7.2 A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyen a munkahelyi klíma a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyen.

7.3. Ha a munkahelyi klíma zárttéri vagy szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14–16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy az mesterséges édesítőszerrel ízesített.

Mi az EH ?

Effektív hőmérséklet, jelölése: EH, mértékegysége: °C

A munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma, amely az adott hely léghőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebességet veszi figyelembe. A táblázat a 3/2002 SZCSM-EüM együttes rendelet 2. mellékletében az 1.4 pontban található.

Mi  a KEH?

Korrigált effektív hőmérséklet ,jelölése: KEH, mértékegysége: °C

A munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma, az Effektív hőmérsékletnél leírtakon kívül a hősugárzást is figyelembe veszi.

Mi a védőital?

A jogszabályi előírásokban a munkáltató részére előírt, munkavállaló számára biztosított ital.

Milyen védőitalt kell biztosítani?

A munkavállalók igénye szerinti mennyiségben, a folyadék veszteség pótlására megfelelő hőmérsékletű (14-16 °C-os) ivóvizet kell biztosítani (lehet ízesített is). Figyeljünk  a higiénés követelmények betartására. Biztosítani kell a vízfogyasztás személyenkénti lehetőségét.

Miért a víz fogyasztása a legcélszerűbb?

A szomjúságérzetet  a  víz fogyasztása csökkenti legjobban. A cukros üdítő, alkohol , kávé és koffeintartalmú italok dehidratálják a szervezetet.

Milyen tényezők befolyásolják a szervezet hőszabályozó képességét?ű

Szervezet hőszabályozó képességét befolyásoló tényezők:

• testsúly
• életkor
• egészségi állapot
• fizikai erőnlét
• táplálkozás
• folyadékháztartás állapota
• gyógyszerszedés
• öltözködés

Mi a napszúrás?

A napszúrás a fedetlen fejet érő közvetlen és erős napsugárzástól alakul ki. Az erős napsugárzás agyi vérbőséget okoz, melynek főbb tünetei: kábultság, fejfájás, szédülés, tudatzavar, eszméletlenség (koponyaűri nyomásfokozódáskor), hányinger, hányás és a bőr napégéses gyulladása, kiütések megjelenése.

Enyhe esetben a beteg hűvös helyen történő elhelyezése, hűvös borogatása, súlyosabb állapotban kórházi megfigyelés szükséges. Súlyos esetben a napszúrás akár halálhoz is vezethet.

Mi a hőséggörcs?

A hőséggörcs erős izzadás következtében só- és folyadékvesztés miatt alakulhat ki, a vázizmokban fájdalmas összehúzódásokat okozva. Akkor is kialakulhat, ha az elvesztett folyadékot kizárólag vízzel pótolják. Leggyakrabban meleg-üzemi munkásoknál ,ahol nagy a hőség a munkahelyen, (pl. kohókban) fordul elő erőteljes fizikai aktivitást követően. A bőr hideg és nedves, az izmok nyomás-érzékenyek, duzzadtak.

Mi a hőkimerülés?

A hőkimerülés meleg környezetben végzett tartós nehéz fizikai munka és elégtelen sóbevitel következménye. Tünetei: forró, vörös, verejtékes bőr, láz, feszítő fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szapora pulzus, zavartság. Ha a verejtékezés megszűnik, hőgutává súlyosbodhat.

Mi a hőguta?

A hőguta a hőszabályozás elégtelensége miatt létrejött életveszélyes állapot. A verejtékezés megszűnik, a szervezet nem képes a felesleges hőmennyiséget leadni, emiatt a testhőmérséklet megemelkedik (sok esetben több mint 40 °C fok fölé).

Főbb tünetei: a testhőmérséklet hirtelen emelkedése, sápadt, forró és száraz bőr vagy intenzív verejtékezés, szapora pulzus, alacsony vérnyomás, szívritmuszavar, szabálytalan légzés, tüdővizenyő, görcsök stb. Emellett hányás, hasmenés, vizelés hiánya, kiszáradás is tapasztalható.

Az érintett eszméletlen is lehet, orvosi kezelés nélkül akár halálhoz is vezethet. A beteget mielőbb hűvös helyre kell vinni, a legfontosabb a testhőmérséklet csökkentése fizikai hűtéssel (ruházat eltávolítása, vízzel permetezés, borogatás). A hőguta azonnali kórházi ellátást igényel!

Milyen főbb kockázati tényezők játszanak szerepet  a hőártalmak kialakulásában?

• hőhullámok: tartós magas környezeti hőmérséklet és páratartalom,
• közvetlen és erős napsugárzás (árnyékos terület hiánya),
• hőexpozícióval járó technológia (pl. gépek, berendezések beltéri hőkibocsátása),
• elégtelen légáramlás (nem megfelelő szellőzési viszonyok),
• intenzív verejtékezés, alacsony folyadék- és só (elektrolit) bevitel,
• nehéz fizikai munka,
• hőleadást gátló ruházat,
• az akklimatizáció (hőalkalmazkodás feltételeinek) hiánya,
• nem megfelelő fizikai állapot (pl. elhízás, alultápláltság) vagy egészségi problémák, betegségek (pl. só-vízháztartás zavara, keringési betegségek, kiterjedt bőrbetegség),
• a szervezet hőegyensúlyát befolyásoló gyógyszerek (pl. egyes vérnyomáscsökkentők, „vízhajtók”, antihisztaminok, antidepresszánsok).

Milyen egyéb veszélyek léphetnek még fel?

A szabadban dolgozók közvetlenül vannak kitéve a nap UV sugárzásának. A szemet és a bőrfelületet a káros hatások ellen védeni kell.

A meleg miatt a fokozott izzadás is veszélyforrás lehet. Az izzadságtól csúszós kéz növelheti a baleset kockázatát.

Az intenzív napsütés zavaró lehet a szemnek, az erős fény  balesetveszélyt is okozhat.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

A szabadban munkát végzők. Az esetek jelentős részében  a munkavégzésük helyének és idejének megválasztási lehetősége korlátozott. Mivel munkájukat el kell végezzék, a megelőzésre kell nagy hangsúlyt fektetni  . A hőség a munkahelyen számukra szinte elkerülhetetlen (tipikus szabadtéri, tűző napon végzett munkák: mezőgazdasági munkák, útépítés, aszfaltozás stb.).

Mire kell kitérni  a munkavédelmi oktatásban?

A munkavállalókkal munkavédelmi oktatás keretin belül meg kell ismertetni a hőártalmak tüneteit hogy időben felismerhessék jeleit. Fel kell hívni figyelmüket, hogy a munkálatok során fokozottan figyeljék egymást. Bármilyen panasz vagy rosszullét esetén a  munkálatokat fel kell függeszteni.

Szükség esetén munkahelyi elsősegélynyújtást vagy orvosi ellátást kell igénybe venni. A munkálatok helyszínén legyen készenlétben mobil telefon, hogy szükség esetén haladéktalanul lehessen segítséget kérni.

A munkavállalók közül ki kell jelölni egy személyt, aki ellenőrzi a megelőző intézkedések betartását (pihenőidő, védőital ellátás, pihenő idő betartása stb.) Szükség esetén intézkedik az elsősegélynyújtás megkéréséről.

Fel kell ívni a dolgozók figyelmét, hogy kb. 15-20 percenként akkor is fogyasszanak 1-1 pohár ivóvizet, ha nem szomjasak.

A hőség  a munkahelyen lecsökkenti a  dolgozók koncentráló képességét, a munkálatok elvégzése sokkal nagyobb körültekintést igényel.

Milyen munkaszervezési intézkedéseket hozhatunk?

A rendszeres pihenőidő beiktatásáról munkaszervezéssel kell gondoskodni. Ha lehetséges a pihenőidőt hűvösebb, árnyékos helyen , ülőhelyet nyújtó helyen töltsék a  dolgozók.

Figyeljünk arra, ha lehetséges, hogy a  legkritikusabb 11és 15 óra közötti időpontban lehetőleg, árnyékos, hűvösebb helyen folyjon a munka.

Ha lehetséges  a dolgozók munkáját  folyamatos cserével úgy kell megszervezni, hogy felváltva és lehetőleg rövid idő töltsenek a napon.

Ahol lehet alakítsunk ki árnyékolást pl. ponyva vagy sátorlap használatával.

Az intenzív hőség első napjaiban segíteni kell  a munkavállalókat az alkalmazkodásához. Lehetőleg legyenek rövidebb a munkaperiódusok és legyenek hosszabbak a munkaközi szünetek.

Milyen egyéb intézkedéseket hozhatunk?

Amennyiben a  biztonságos munkavégzés megengedi, lehetőség szerint  a munkavállalóknak világos színű és laza ruházatot kell biztosítani. Kiegészítésképpen, amennyiben lehetséges a használatuk, a ruházatot kiegészíthetjük olyan jól szellőző fejvédővel, kalappal, mely védi a felet és a  tarkót a  napsugárzástól.

Célszerű lehet hideg vizes arc és kézmosás biztosítása is.

Hogyan pótoljuk a verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat?

Az ásványi sók pótlásának legcélszerűbb módja  a munkaközi szünetek és pihenőidő alatti kisebb étkezésekkel történhet.

Mire figyeljünk a napkrém használata során?

Ne keltsen bennünk hamis biztonságérzetet, krémmel lekenve se töltsünk hosszú órákat a  tűző napon. A napkrémet mindig alaposan elkenve, megfelelő mennyiségben használjuk.

Mire kell figyelni zárt munkahely esetén?

A klímaberendezések rendeltetésszerű működéséről és megfelelő állapotáról fokozottan meg kell győződni. A karbantartást mindenképpen szakemberrel kell elvégeztetni. A tisztítás és fertőtlenítés hiánya akár súlyos légúti fertőzésekhez vezethet. A berendezés hibás beállítása pedig meghűlést, megfázást okozhat.

aktuális meteorológiai információk : https://www.met.hu/

forrás:

legjobb naptejek: https://zoldgondoskodas.hu/natur-megoldasok/naptej-fenyvedelem/legjobb-fizikai-fenyvedo-naptej

A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának felhívása a a hőségben végzett munka veszélyeivel kapcsolatban