Elektromos tűz keletkezése

Hétköznapi életünkben mindenhol elektromos készülékek és szerkezetek vesznek körbe minket. Használatuk annyira rutinszerű, hogy a legtöbb esetben még gondolati szinten sem tudatosul bennünk, hogy minden elektromos energiát használó berendezés és villamos energiát továbbító eszköz tüzet okozhat. Az elektromos tűz a tüzek keletkezései okai között folyamatosam növekvő tendenciát mutat. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az áramütés elleni védelem függ a villamos berendezések állapotától, tehát életvédelmi (munkavédelmi) vonatkozásai is vannak.

Az elektromos tüzek okai többfélék lehetnek, az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a kisvállalkozások egyre több elektromos eszközt működtetnek, a használt villamos berendezések elöregednek, karbantartásukra és felújításukra nem mindig jut kellő figyelem.

Alapfogalmak:

villamos berendezés:

Mindazon készülékek és szerkezetek együttese, amelyek villamos energia előállítására, átvitelére, és elosztására szolgálnak, illetve amelyek működésükhöz villamos energiát használnak.(tehát beletartozik a fogyasztásmérőtől az épület elektromos hálózata, a kismegszakítók, a vezeték és kábelrendszer , a kötődobozok, stb., az elosztók és hosszabbítók és nem csak az elektromos gépek)

tűzkár:

A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a tűz alapvető tényezőinek egy időben/helyen való jelenléte esetén – éghető anyag, kellő mennyiségű oxigén, gyújtóforrás, gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, terjedő képesen, hő, láng, fény és füst kíséretében. Tűzkár a fentiek szerint bekövetkező tűz károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.

villamos ív:

A villamos ív a gázkisülések egyik fajtája, amelyre jellemző, hogy az áramerősség nagyobb 1 A-nél. Az érintkezők szétválásakor csökken az érintkezők közti nyomás, csökken az érintkező felületek nagysága. Megnő az áramsűrűség (kb. 10 kA/cm2). Az érintkezők felmelegednek és megolvadt fémcsepp keletkezik. A fémcsepp hőmérséklete nő, majd a megolvadt fémcsepp elgőzölög és az ív felgyullad.

rövidzárlat:

A zárlat a villamos hálózat olyan hibája, amelyet a hálózat különböző fázisvezetői közötti vagy a fázisvezető és a föld vagy a földelt nulla vezető közötti szigetelés teljes letörése (átütés, átívelés, vezetők összelengése stb.), vagy a vezetők összekapcsolódása idéz elő. A vezetők fém részei összeérnek. A kis ellenállás miatt nagy zárlati áram indul meg. A vezetékek megolvadnak a szigetelés meggyulladhat. A nagy áramfelvétel megakadályozására az elektromos hálózatba biztosítékot építenek be, amely azonnal megszakítja az áramkört. Ha nem oldana ki, vagy nem lenne bekötve, akkor a vezetéken folyamatosan folyna áram . Nem szakadna meg amíg a feszültségforrás működik vagy amíg a hőhatástól a vezeték szét nem olvad.

Kábel, vezeték túlterhelése:

Akkor fordulhat elő, ha az elektromos rendszer tervezése vagy kivitelezése hibás és a biztonsági berendezést kiiktatjuk (kismegszakító, olvadó biztosító). Kiváltó ok lehet még, ha a vezetékszakasz elvékonyodik (sérülés, szerelési hiba, gyártási hiba). Ha a vezetéken átfolyó áram erőssége meghaladja a vezeték terhelhetőségét, akkor a vezeték melegedni kezd. A melegedés az oxidációt felgyorsítja további keresztmetszet csökkenést okoz. A vezeték vékonyodása miatt a melegedés tovább növekszik. Ha a hőmérséklet eléri a szigetelés gyulladáspontját, a szigetelés lángra lobban, tűz keletkezik.

Miért veszélyesebb az elektromos tűz a többi tűznél?

A villamos berendezések jelentős részét műanyag alkatrészek alkotják , melyek égéstermékei rendkívül mérgezőek. A jellemzően PVC-ből készült szigetelőanyagok égésekor rendkívül nagy mennyiségű korom keletkezik.

A létrejövő korom és füst jóval nagyobb részre kiterjed mint maga a tűz, behatol akár nehezen hozzáférhető helyekre is.

A tűz során keletkező korom villamos szempontból vezetőképes. A korom olyan villamos berendezésben is meghibásodást okozhat, amely közvetlenül nem volt kitéve tűznek. Az elektromos tűz akkor is jelentős kárt okozhat, ha a tényleges égés csak kis részre terjed ki.

Miért okozhatnak tüzet az elektromos berendezések?

Minden elektromos energiát használó és továbbító eszköz vagy szerkezet hőt termel. Fontos megjegyezni, hogy ez nem csak azokra a berendezésekre igaz amelyek rendeltetésszerű működése a hőtermelés (pl. vasaló, főzőlap). Hőt termelnek az elektronikus eszközök (pl. TV) és a villamos hálózat részét képző alkatrészek (pl. kapcsoló, konnektor) is. A keletkező hő elvezetéséről gondoskodni kell, mert a berendezés műanyag részei vagy a környezetben található éghető anyagok túlmelegedhetnek és meggyulladhatnak.

Tűz keletkezéséhez vezethet a villamos berendezés működési zavara vagy hibája is.

Mi okozza a legtöbb elektromos tüzet?

Az egyik legsűrűbben előforduló ok a szabálytalan villanyszerelésre vezethető vissza. Ilyen lehet például a vezetékeken kialakított szabálytalan toldás vagy kötés. Az olvadó biztosítékok „megpatkolása”. A figyelmetlen használat során a túlterhelés pl. hosszabbítok és elosztók egymásba kapcsolása. A katasztrófavédelem hivatalos statisztikája szerint a három főbb elektromos tűz ok előfordulás szerint csökkenően a következő :

• nagy átmeneti ellenállás
• rövidzárlat, villamos ív
• kábelek, vezetékek túlterhelése

Hogyan lehet az elektromos tüzet megelőzni?

A legfontosabb, mit általában a tűzvédelem és munkavédelem területén, hogy legyünk tisztában a veszélyekkel és a kockázatokkal.

Teendők pontokban:

• szakszerű létesítés
• rendeltetésszerű, szabályos használat
• felülvizsgálatok elvégeztetése
• karbantartás
• gyanús, hibás működésre utaló jelek azonnali vizsgálata

Ezen teendők részletezését következő bejegyzés témakörének szántam.

 

Hogyan csökkentsem meg az elektromos tűz kockázatát és a károkat?

A villamos berendezések működtetése önmagában hordozza a tűz kockázatát.

Melyek a kockázatot csökkentő tényezők:

• az elektromos berendezések felülvizsgálata megtörtént, az érvényes EBF jegyzőkönyv rendelkezésre áll
• az elektromos hálózat érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat megtörtént, az érvényes ÉVF jegyzőkönyv rendelkezésre áll
• a kisfeszültségű hálózat betáplálási pontján (főelosztóban vagy a fogyasztásmérőnél) túlfeszültség-védelmi eszköz van beépítve.
• az elektromos hálózat legalább részlegesen felújításra került
• az épület villamos berendezései tűz esetén egy helyen kapcsolókkal lekapcsolhatók (áramtalanító főkapcsoló)
• kézi vagy beépített tűzoltó készülékek állnak rendelkezésre (korábbi írás a porral oltóról)
• automatikus tűzjelző van kiépítve (kisvállalkozások esetében ritka)
• automatikus oltórendszer van kiépítve (kisvállalkozások esetében ritka)

Mikor kell azonnal cselekednem?

Magas kockázati tényezőre utaló jelek:

• a fogyasztásmérőnél található kismegszakító névleges árama kisebb mint 16A
• elektromos berendezések működési zavara tapasztalható (pl. lámpák villognak)
• az elmúlt 3 évben az elektromos hálózatban előfordultak áramkimaradások, üzemzavarok vagy zavarjelek (égett műanyag szag, füst) de a hiba oka nem lett feltárva és a szakszerű javítás nem történt meg.
• a főelosztó 20 évnél idősebb
• az épület elektromos vezetékhálózatának életkora és a beépített vezetékek anyaga nem ismert
• az épület elektromos vezetékhálózatának életkora több mint 30 év és a beépített vezetékek anyaga alumínium
• a fogyasztásmérő több mint 5 éve nem volt ellenőrizve
• a főelosztó főbiztosítója hagyományos olvadóbiztosító (nem késes)
• öt vagy annál több „stand by” üzemmódú, vagy állandó üzemű fogyasztó kapcsolódik a hálózatra
• klímaberendezés lett beüzemelve az elektromos hálózat felülvizsgálata és bővítése nélkül

Mi az amiért még a biztosító sem fizet?

A biztosító például az alábbi esetekben nem téríti meg a tűzkárt, ha

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín-és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában következett be,

b) magában az öngyulladt anyagokban állt elő, megtéríti azonban az abból átterjedő tűz által okozott károkat,

c) az a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánokban, kohókban, kemencékben, kályhákban stb., beleértve a felhasznált tüzelő és egyéb technológiai anyagokat) a vagyontárgy használatával összefüggésben következett be, megtéríti azonban a tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyból más vagyontárgy(ak)ra átterjedő tűz által okozott károkat,

d) az elektromos berendezések zárlati hőhatása magában a berendezésben okozta a kárt, megtéríti azonban a berendezésből átterjedő tűz által okozott károkat,

e) elektromos gépekben, berendezésekben, vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatása következtében állt elő.

A biztosító vizsgálja a tűz keletkezésének körülményeit és amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan, vagy súlyos gondatlan magatartással idézte elő például a biztosított jogi személynek a munkavállalója, akkor mentesülhet a biztosító a kártérítési kötelezettsége alól.

A biztosító kötelezettsége nem áll be akkor sem, ha írásban adott kármegelőzéssel kapcsolatos előírásokat nem tartotta be a biztosított és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek.(A biztosító mentesülésének pontos eseteit a biztosítási feltételek részletesen felsorolják.)

Fontos lehet, hogy a biztosítások egyedi feltételei biztosítótársaságonként eltérnek.

 

 

A terjedelem miatt következő bejegyzésemben ezen téma folytatása várható.

 

A Magyar Elektrotechnikai egyesület útmutatója laikusok számára a villamos balesetek elkerülésére ITT.

felhasznált irodalom: A Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ajánlása a villamos eredetű tűzkárok megelőzéséhez és csökkentéséhez