Mi is az a kockázatértékelés, miért fontos?
A modern irányítás elvárása, hogy előretekintően és ne csak a kudarcokból levont tanulságokból hozza meg a döntéseit, vagyis ne csak a bekövetkezett balesetek vagy egészségkárosodások korrigálására épüljön a vezetési stratégia, hanem előretekintve törekedjen a veszélyek azonosítására és intézkedéseivel szüntesse meg azokat.
A kockázatértékelés a munkavégzés körülményeinek, a munkakörnyezet kialakításának, az ott lezajló technológiai és irányítási folyamatoknak az áttekintése, elemzése és értékelése.
A kockázatértékelés egy adott rendszer szerkezetének és funkcióinak szisztematikus vizsgálata, a potenciális veszélyek azonosítására, annak érdekében, hogy a kockázat nagysága becsülhető legyen.
A munkavédelmi kockázatértékelés szervesen összefügg a veszélyek megelőzésével, amelynek a kockázatok feltárásán és értékelésén kell alapulnia. A munkavédelmi kockázatértékelés a munkáltató munkavédelmi tevékenységének központi és alapvető meghatározó fontosságú eleme, a veszélyek megelőzésének alapja.
A kockázatértékelés a megelőzés jelenleg legkorszerűbbnek tekintett eszköze, amely a meglévő munkahely és munkakörnyezet valós állapotából indul ki és feltárja, illetve meghatározza mindazokat a valószínűsíthetően bekövetkező egészségkárosító hatásokat és veszélyforrásokat, amelyek a munkafeladatokat végzőkre nézve, veszélyt vagy károsodást jelenthetnek.
A munkavédelmi kockázatértékelés célja nem elvont. Nem matematikai valószínűségeket vagy elméleti összefüggéseket kell megállapítani, hanem megvizsgálni az adott munkahelyen a konkrét helyzetet, és meghatározni a konkrét teendőket. A munkavédelmi kockázatértékelés lényege: a meglévő személyi, tárgyi, szervezési feltételek összehasonlítása a vonatkozó előírásokkal (jogszabályokkal, szabványokkal, üzemeltetési dokumentumokkal), tehát a “van” és a “kell” összevetése. Biztosítható legyen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltétele, azaz ne merüljön fel a heveny és idült egészségkárosodás kockázata az adott munkakörben. Ehhez adott esetben természetesen kvantitatív (mennyiségi) vizsgálatok, mérések is szükségesek, például a kémiai biztonsággal kapcsolatos munkavédelmi kockázatbecslés területén, különösen, ha a konkrét helyzetet valamilyen számszerű normával kell összevetni. Figyelembe kell venni a jogszabályok által előírt azon mérések eredményeit is, amelyeknek munkavédelmi kockázata, vonzata van (érintésvédelem, világítás, zaj, stb.).
A kockázatértékelés elkészítése szaktevékenységnek minősül, kizárólag munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező személy végezheti .
A kockázatértékelés elkészítését követően lehet a meglévő kockázatokat kollektív védelemmel, egyéni védőeszközök használatának alkalmazásával, szervezési intézkedésekkel, illetve ezen lehetőségek megfelelő kombinációjával hatékonyan lefogni.
A munkavédelmi kockázatértékelés fő céljai ezért:
- a megteendő intézkedések meghatározása és fontossági szempontból történő rangsorolása.
- a kockázatok elhárítása, illetve elfogadható mértékűre csökkentése.
Mikor szükséges kockázatértékelést készíteni?
Ha a tevékenység szervezett munkavégzés keretein belül történik és a munkáltatónak legalább egy fő alkalmazottja van, akkor a munkavédelmi kockázatértékelést kötelező elvégeztetni még akkor is, ha nem veszélyes tevékenységet folytat.
Milyen időközönként kell a kockázatértékelést felülvizsgálni ?
Alapesetben a munkáltatónak a kockázatértékelést 3 évente felül kell vizsgálnia. Egy 3 évnél hamarabb a munkáltató akkor köteles a felülvizsgálatot elvégezni, ha a törvény szerint indokolttá vált. Akkor tekinti a törvény indokoltnak a felülvizsgálatot – vagyis kötelezően elvégzendőnek -, ha a kockázatok lényegesen megváltoznak.
Lényeges változás áll fenn ha:
- a munkakörülmények megváltoznak (pl. munkaeszköz áthelyezése)
- az alkalmazott technológia módosult
- a felhasznált veszélyes anyag, készítmény mennyiségében változás történt
- az alkalmazott munkaeszközön átalakítást végeztek
- a munkavégzés folyamatát (pl. a műveleti sorrendet) megváltoztatták
A felülvizsgálat elvégzése törvényi előírás alapján minden alábbi esetben kötelező:
- új technológia bevezetésekor
- új veszélyes anyag vagy készítmény bevezetésekor
- új munkaeszköz üzembe állását követően
A felülvizsgálatot értelemszerűen azokra a folyamatokra és körülményekre kell elvégezni, ahol a lényeges változás bekövetkezett. Előfordulhat, hogy a kockázatértékelés teljes, újbóli elvégzése szükségessé válhat.
A munkáltatónak soron kívül kell teljes kockázatelemzést vagy felülvizsgálatot végezni, ha a kockázatok lényeges megváltozása:
- munkabalesetet
- fokozott expozíciót
- foglalkozási megbetegedést eredményezett.
Mit kell tartalmaznia a kockázatértékelésnek ?
A munkavédelmi kockázatértékelés legfontosabb tartalmi elemei a következők:
- a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
- a veszélyek azonosítása;
- a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
- a kockázatot súlyosbító tényezők;
- a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
- a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
- a tervezett felülvizsgálat időpontja;
- az előző kockázatértékelés időpontja.
Milyen nagyságú büntetésre számíthatok, ha nem készítek kockázatértékelést?
A kockázatértékelés elmulasztása esetén a felügyelet munkavédelmi bírságot (50.000-10.000.000 Ft) róhat ki – veszélyességi osztálytól függően.
Mi a kockázatértékelés készítésének menete ?
Önnel egy előre egyeztettet időpontban közös bejárást végzünk a cég telephelyén. A bejárás alkalmával megfigyelem a, munkaterületeket, a munkakörnyezetet, a tevékenység során használt munkaeszközöket, gépeket, berendezéseket, az alkalmazott technológiákat, a használt veszélyes anyagokat . Megvizsgálom, hogy az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételei megfelelően biztosítottak-e. Megfelelőek-e a személyi, tárgyi és szervezeti feltételek. Ellenőrzöm a tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk meglétét érvényességét.
A felmérés tapasztalatai alapján elkészítem a munkahelyi kockázatértékelést ( szükség esetén a kémiai kockázatok kiértékelését) . A dokumentáció tartalmazza a hiányosságok megszüntetésére összeállított intézkedési tervet. Az intézkedések végrehajtására a munkáltatóval közös meghatározás alapján határidőket és felelős személyeket kell meghatározni. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységhez kötött, ezért a cég üzemorvosát is be kell vonni.
Jogszabályi háttér:
1993.évi XCIII. Törvény a munkavédelemről. (részletek a munkavédelmi törvényből)
Mvt.54. §
(2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
(3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek. Indokolt esetnek kell tekinteni
a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,
b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),
c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá
d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.
(4) A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.
(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelés elvégzésekor a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglalt szempontokat is figyelembe kell venni.
(9) A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.
Mvt.82. § (1) A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.
54.d) § (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés elmulasztása:
(3) A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet.
