Kiket érhet áramütés ?
Az elektromos eszközök és elektromos hálózat használatával az áramütés lehetősége bárkinél fennállhat. Érdekes azonban , hogy az alacsony feszültségű (400V alatt) áramütéses balesetek fele háztartásokban nagy részben kisgyermekekkel történik.A nagyfeszültségű (1000V felett) elektronos balesetek egyharmadát villanyszerelők, egyharmadát építőipari munkások szenvedik el. Magas az aránya a 20-34 éves korosztálynak. Az arányok ismeretében megállapítható, hogy a felnőtt áramütéseknél az elektromos baleset foglalkozási kockázatnak tekinthető. Az áramütés a munkahelyen igen magas kockázati tényező.
A szervezet saját elektromos hálózata
A szervezetünk működésének egyik alapvető és létfontosságú funkcióját a szív végzi. A szív gondoskodik a vérkeringés fenntartásáról. A szív működésének vezérlését a szinusz-csomó végzi. A szinusz-csomó önállóan ad villamos jeleket a szív különböző izomcsoportjainak, a kamráknak, a pitvaroknak és a szelepek szerepét játszó szívbillentyűknek. A szív izomcsoportjainak szabályos sorrendben és mértékben történő összehúzódása és elernyedése biztosítja a vér áramlását. Ez a folyamat akárcsak a légzés tudati állapotunktól függetlenül működik, bár bizonyos vonatkozásban tudati hatás is befolyásoló tényezőként jelentkezik (vissza tudjuk tartani a lélegzetünket).
A tudatosan irányított izomtevékenység esetén az agy az idegpályákon keresztül küld ingerületet az izomsejteknek. Az összehúzódást villamos áramimpulzusok hozzák létre. Az összehúzódás mértékét és időtartamát az áramimpulzus nagysága és időtartama határozza meg.
Mekkora a szervezeten belüli elektromos ingerület nagysága ?
A szervezeten belüli az ingerületet képző villamos impulzusok nagysága mikroAmper étékűek (10¯⁶ A ). Az alacsony érték és a viszonylag rövid idejű áramimpulzusok jelenlétéről érzékelésünk révén nem is értesülünk és ezek nyilvánvalóan nem okoznak semmilyen káros élettani hatást.
Mi történik áramütés esetén a szervezetben?
Áramütéskor az ember testén elektromos áram halad át. Az elektromos áramnak mindig van egy belépési és egy kilépési pontja. A két pont határozza meg, hogy az elektromosság milyen úton halad át a testen. Az áramütés hatása akkor is lehet súlyos, ha ez a két pont egymáshoz közel van.
Az emberi szervezetben működő élettani jelenségeket külső forrásból érkező villamos áram is létrehozhatja. Áramütésnél a szervezetben alapvetően megtalálható mikroAmperes értékek helyett több miliAmperes értékű áramjel kerül. A nagyságrendekkel nagyobb értékű elektromos jelek felülmúlják a szervezeten belüli vezérlő jeleket. A külső elektromos jel akár görcsös összehúzódás állapotában tartja az izmokat vagy blokkolják a szív működését szabályozó színuszcsomó működését. Ebben az esetben a szervezetünk alapvető létfenntartó funkcióit biztosító vezérlő rendszer összeomlik. A keringés leállásával először a klinikai majd a biológiai halál következik be.
A károsodás mértékét és jellegét meghatározó tényezők
- áram erőssége
- egyen vagy váltóáramről van szó ( váltóáram frekvenciatartománya)
- feszültség nagysága
- expozíció ideje
- érintkezési felület
- a testben hol halad át az áram
- test ellenállása
Villamos balesetek csoportjai
A villamos áramnak ez emberi szervezetre gyakorolt károsító hatása több fizikai és élettani hatásra vezethető vissza, ezért a balesetek következményeit sem lehet egyetlen tényező alapján megítélni.
A gyakorlatban a villamos balesetek két alapvető csoportokra szokták felosztani villamos áramütésekre és villamos sérülésekre. Természetesen ezek egyszerre is létrejöhetnek.
Villamos áramütés
Villamos áramütéstől beszélünk, ha a szervezeten átfolyó áram, az izmok görcsös összehúzódását, az idegközpont zavarát vagy bénulását okozza.
Enyhe áramütés
Az áram hatására azokon az izomcsoportokon ahol az áram áthalad, az átfolyó áram nagyságától függően, a bizsergő érzéstől az izom ütésérzetszerű görcsös rándulásáig terjedő áramütést érzünk. Az enyhe áramütés nem jár komoly károsító hatással, legfeljebb az izomgörcs miatt izomlázhoz hasonló izomfájás marad vissza. Jellegzetes tünet lehet még a szaporább vagy kicsit szabálytalanabb, aritmikus, szívműködés, ami vérnyomás emelkedést okozhat. A szívműködés rövidebb időre megállhat és a sérült rövid időre elveszítheti az eszméletét.. A szívműködés újra indulása és a tudat visszatérése spontán bekövetkezik. Az áramütött személynél mellkasi fájdalom, nehéz légzés jelentkezhet amely néhány óra alatt elmúlik. Különösebb szervezeti változás nem mutatható ki.
Súlyos áramütés
szív és vérkeringés zavarai
A szíven áthaladó áram hatására rendszerint a szívkamra és szívpitvar remegése és a színuszcsomó működésének zavara jön létre. Eszméletvesztés következik be. Az áramütött személy arca elsápad, bőre hideg tapintású, pupillája merev. Néhány hörgésszerű légzés után a légzés megszűnik és beáll a klinikai halál. A három négy percen belüli laikus újraélesztés életmentő lehet.
légzésbénulás
A légzés a szív megállása után rövid időn belül megszűnik. Előfordulhat olyan eset is amikor a légzőközpont vagy a hozzá tartozó idegpálya sérül és ez okozza a légzőizmok bénulását. Mesterséges légzéssel rendszerint a légzés újraindítható.
áramhalál
A kizárólagosan áramütés következtében beálló halált nevezzük áramhalálnak.
idegrendszer károsodása
Lehetnek azonnali idegrendszeri tünetek vagy később kifejlődő idegrendszeri betegségek. Késói szövődmények akár évekkel később is jelentkezhetnek.
villamos sérülések
A legjellegzetesebb áramütés során fellépő bőrsérülés az „áramjegy”, mely a villamos áram behatolási helyén kialakuló felszíni sérülés. Ez a jellegű sérülés a behatolás során az áram hő hatása alapján kialakuló égéses sérülés. Kisebb mértékű sérülés esetén szürkésfehér kicsit fájdalmas bőrkeményedés. Súlyos esetben akár égési hólyag is keletkezhet.
A másik jellegzetes villamos sérülés a bőr metalizációja. A fém vezető anyaga érintkezik a bőrrel és itt a fém elektrolízise során fémionok hatolnak a bőrbe. A keletkező fémbevonat a színe alapján utal a fém anyagára. Az alumínium ezüst, a réz vörösesbarna a vas barnás elváltozást okoz.
Az áramütés során fellépő mechanikai ütés vagy rázkódás akkora mértékű lehet, hogy a sérült töréses, zúzódásos vagy belső sérüléseket szenved.
Villamos balesetek különleges típusai
villámcsapás
Villámcsapás esetén az ember testén rövid ideig tartó de rendkívül nagy értékű áram folyik keresztül. Az embert közvetlenül érő villámcsapások egyharmada azonnali halálos balesetet okoz. A halál később az égési sérülések miatt is bekövetkezhet. Villámcsapás esetén a feszültség 2-300 millió volt az áramerősség 2.000-3.000 amper, a behatás ideje 1-100 ms.
elektromágneses hullámok
A nagy energiájú antennák közelében a koncentrált ultrarövid vagy mikrohullámú sugárzás hőhatása okozhat sérülést. A rádiótelefonok antennájának vagy a rádiótelefonok által keltett elektromágneses erőtér hőhatása elhanyagolható, élettani hatásáról nincs kialakult tudományos vélemény.
Teendők áramütés esetén pontokban
- Amíg a sérült az áramforrással kapcsolatban van ne érjen a sérülthöz. A sérültet ki kell szabadítani az áramkörből. Fontos, hogy a mentés során a mentést végző ne kapjon áramütést, mert az megakadályozná a mentést vagy a mentést végző is magatehetetlen állapotba kerül. A mentés során ha lehetséges áramtalanítsunk. Ha ez nem lehetséges vagy nincs rá idő, akkor a sérült áramkörből kiszabadítására használjuk szigetelő anyagból készült eszközt (fa, papír, műanyag) Ha a sérültet nem lehet kiszabadítani az áramkörből azonnal hívjon mentőt és műszaki mentést. Fontos, hogy például a nagyfeszültségű vezetékeknek csak a megközelítése is lehet önmagában veszélyes.
- A sérültet fektessük a hátára
- A további lépésekről már korábba a defibrillátorról készült blogban tettem említést, a korábbi blog elérhetősége ITT.
Mit tegyünk ha sikeres volt az újraélesztés ?
Fontos, hogy ha az áramütött személy állapota, a sikeres újraélesztés után, visszatér a normális állapotba, továbbra is életveszélyes állapotban lehet. Az orvosi felügyelet létfontosságú.
Áramütés elleni védelem
Az érintésvédelem célja az, hogy valamilyen meghibásodás következtében kialakuló veszély esetén az áramütés ellen megvédje a berendezés használóját.
Melyek az áramütés leggyakoribb okai ?
Leggyakoribb ok az elektromos berendezések figyelmetlen használata. De előfordul az hogy megsérülhet a berendezés szigetelése, elektromos berendezés vízzel érintkezik, az elektromos hálózatot szakszerűtlenül szerelték vagy szerelési időszakban szabadon lévő vezetékek vannak.
Hogyan kerüljük el a kisebb elektromos baleseteket ?
- a használt elektromos eszközök vezetéke, burkolata sértetlen legyen (az elöregedett vezetékeket le kell cserélni)
- a berendezés földelése szabványos legyen
- ne használjon elektromos berendezést, vizes kézzel, vizes környezetben
- a hibás berendezést mindig szakember javítsa ki
- a villamos berendezések és a villamos hálózat előírt vizsgálatait időben végeztesse el
- leszakadt vagy szabadon lévő vezetéket ne közelítsen meg és ne érintse meg
Nagyfeszültségű áramütés veszélye
500V feletti feszültség megérintése fedetlen bőrrel általában halálos. Nagyfeszültségű vezeték közlében érintés nélkül is keletkezhet áramütés. Száraz levegő átütési szilárdsága nagyjából 30 kV/cm².
források:
Lőrinczy György Villamosság biztonságtechnikája
Marsi Zoltán, Dr. Mátrai István Elsősegély munkáltatóknak, munkavállalóknak
Ungváry György, Morvai Veronika Munkaegészségtan
