Irodákban és üzletekben , kisebb műhelyekben gyakran találkozunk porral oltó készülékekkel. Miért terjedt el ezek használata ilyen széles körben? Miért előnyösebb a porral oltó mint más kézi oltóberendezések? Nézzük át milyen jellemzőkkel rendelkezik, hogy ezekre a kérdésekre választ tudjunk adni.
Legelőször nézzünk néhány alapfogalmat:
Tüzek oszályozása
A tüzeket az éghető anyag fizikai és égési jellemzői alapján négy tűzosztályba sorolják:
A: szilárd , általában szerves eredetű olyan anyagok (fa, papír, szén , stb.) tüze, amelyek lángolás és/vagy izzás, parázslás kíséretében égnek.
B: folyékony vagy cseppfolyosítható szilárd anyagok (benzin, gázolaj stb.) tüzei.
C: gázok (acetilén, PB-géz, földgáz, stb. ) tüzei.
D: fémel (alumínium, magnézium, stb.) tüzei.
Mi az az egységtűz?
Szabványban leírt módon gyújtanak meg tüzet vizsgálati célból. A meggyújtás után meghatározott idő után próbálkoznak az oltással. Ha az eszköz képes ennek a tűznek az eloltására az a készülék oltási teljesítménye. A tűzosztálynál a vizsgálati anyag fenyőlécekből összeállított rakat. A rakat mérete, a használt lécek hossza és a rakás léceinek száma adja meg a vizsgálati tűz egységtőz jelét. (lehetséges típusok 3A, 5A, 8A, 13A, 21A, 27A,34A, 43A, 55A).
Folyadékoknál egy acéllemezből készült tálcába öntenek előírt minőségű egyharmad víz, kétharmad éghető folyadékból álló keveréket. A tálcában lévő literszám adja a folyadékos egységtűz vizsgálati számjelét.(lehetséges típusok 8B, 13B, 21B, 34B, 55B, 70B, 89B, 113B, 144B, 183B, 233B)
Mi az oltásteljesítmény?
Szabvány szabja meg a hordozható tűzoltó készülékek előírt töltettömegét, az A illetve B tűzosztályú vizsgálati egységtüzekre vonatkozó minimális oltási követelményeket és egy adott vizsgálati egységtűz eloltásához szükséges legnagyobb oltóanyag tömeget. Röviden mekkora tűz eloltására alkalmas.
Mi az a tűzoltó készülék?
Olyan eszköz, amelyből az üzembe helyezéskor felszabadított vagy az oltóanyagtartályban belenyomott hajtóanyag nyomása az oltóanyagot irányíthatóan lövelli ki, és amely meghatározott nagyságú vizsgálati tűz eloltására alkalmas.
Melyik készülék hordozható?
A hordozható készülék olyan eszköz amely kézzel kezelhető és kézben hordozható. Össztömege nem haladja meg a 20 kilogrammot.
Mi a tartály?
A készülék tartozékok nélküli, de minden hozzáhegesztett rész tartalmazó nyomástartó edénye.
Mi a hajtóanyag?
A tűzoltó készülék töltetének az a része, amelynek az energiája a tűzoltó készülék oltóanyag tartalmát kilövelli.
Mi az oltóanyag ?
A tűzoltó készülék töltete vagy töltetének az a része, amely a tűz oltására alkalmas.
Mi a töltetmennyiség?
A tömegben (kilogramm) vagy térfogatban (liter, dm3) kifejezett oltóanyag mennyiség.
Mi az üzemi nyomás?
A tartályon belül kialakuló azon legnagyobb nyomás (bar), amely a nyomás alá helyezést követő 30 másodperc után 60 °C-on mérhető.
Milyen típusú oltóanyagokat használunk?
oltóanyag típusok:
- halon
- víz
- szén dioxid
- hab
- por
Halon
A halogén szó jelentése : sóképző. A halon szó az angol haloganeted hydrocarbon (halogénezett szénhidrogének) osztálymegnevezés szóból származik, kezdő három és befejező két betű. Halonnak a szénhidrogéneknek azt a csoportját nevezzük , ahol a hidrogénatomokat hidrogénelemekkel helyettesítik. Nem tartalmaznak hidrogént, tehát nem éghetőek. A halogének a periódusos rendszer VII. főcsoportjának elemei: pl. fluor, klór, bróm, jód .
”A-B-C” tűzoszályú tüzek oltására alkalmasak. Az elektromos berendezések tüzénél minden gond nélkül használhatóak. Az oltás után nem marad vissza szennyezőanyag, nincs másodlagos kár. ezért kiválóan alkalmas érzékeny híradás és számítástechnikai gépeknél pl. számítógépteremben, laboratóriumban. Fagyállósága miatt a legnagyobb hidegben is jól használható.
Hátránya, hogy parázstüzek esetén kevésbé hatásosak és nagymértékű a felbomlásuk. Fémtüzek esetében (pl. magnézium, nátrium, alumínium) teljesen hatástalanok, sőt a fémek a halonokkal reakcióba lépnek és ez a folyamat robbanásszerűen megy végbe.
Az 1990-es évekig a porral oltók mellet igen nagy számban fordult elő Magyarországon. Az ózonréteg elvékonyodása miatt folyamatosan kivonják a használatból.
Víz
A tűzoltó anyagok közül a víz a legrégebbi és a leggyakrabban használt oltóanyag. A víz mint oltóanyag színtelen, szagtalan, ízetlen és könnyen beszerezhető .
Előnye, hogy olcsó, semleges kémhatású, szinte mindenhol fellelhető, jól szállítható, nagy a hő-elvonó képessége. A kiválló hűtóhatás annak köszönhető, hogy magas a párolgáshője. Az oltóvíz a tűzfészekre jutáskor felmelegszik, a forráspont eléréséig kilogrammonként 335-337 kJ hőmennyiséget vesz fel. A forrási hőmérsékleten minden liter elpárolgó víz 2633 kJ hőmennyiséget von el az éghető anyagtól. Hátránya, hogy kézi készülékben szállítható mennyiségben csak igen kis terjedelmű tűz oltására alkalmas. „A” tűzosztályú kezdeti tűz oltására használhatnánk, de elektromos eszközök jelenléte esetén még akkor sem javasolt használni, ha csak desztilált vizként vetjük be. Másik hátrányos szempont, hogy fagyveszélyes, fagyálló adalékokkal való használata már kevesebb szabadságot ad a készletezésben.
Szén-dioxid
A szén-dioxid színtelen, szagtalan, enyhén savanykás ízű gáz. A szén-dioxid palackban jól tárolható, mert 20 °C-on 60 bar közeli nyomáson cseppfolyósodik, s így kis térfogatú palackokban is viszonylag nagy mennyiségű gáz tárolható.
A szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékekben az oltó és hajtóanyag cseppfolyós szén-dioxid. Üzembe helyezéskor a szén-dioxid a saját nyomása hatására a felszállító csövön és a szelepen keresztül a szórócsőbe jut, ahol hirtelen kiterjed és ennek következtében lehűl. Szénsavköd illetve szénsavhó képződik. A palackból kilépő gáz -79 °C hőmérsékletű, a közvetlen érintése, testfelületre jutása veszélyes. A szén-dioxid oltóhatása azon alapul, hogy mivel a levegőnél nagyobb sűrűségű, kiszorítja az égéshez szükséges oxigént a tűztérből, s ezáltal az égési folyamat megszűnik. Ez a hatás természetesen csak akkor lehet tökéletes, ha a tűz zárt térben van. Ellenkező esetben a légmozgás megakadályozza a tűztérben való megfelelő szén-dioxid koncentrátum kialakulását.
A szén-dioxid „B” és „C” tűzosztálynál alkalmazható. Elektromos feszültség esetén nincs használati korlátozása. Az oltóanyag nem okoz szennyeződést, ezért jól használható az élelmiszeriparban, híradástechnikai és elektronikai eszközök esetén.
Hátránya, hogy zárt térben óvatosan kell használni, mert az oxigén kiszorításával fulladást is előidézhet ( 5-6%-os szén-dioxid koncentráció öntudatvesztést okozhat, 25-30% pedig halálos lehet). A szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek gázpalacknak minősülnek, ezért rájuk a gázpalackokra vonatkozó szigorú jogszabályokat is alkalmazni kell.
Hab
Az oltóhab képzésének két módja van , lehet vegyi habbal illetve léghabbal oltó készülék.
A vegyi habbal oltó készülék külső tartályában van a lúgos kémhatású vizes oldat és a habképző anyag keveréke. A belső tartályban van a sav. Üzembe helyezéskor a vegyi anyagok reakciójából szén-dioxid gáz keletkezik, amely habot fejleszt.
A léghabbal oltó készüléknél a tartályban habképző anyag és víz keveréke van. Üzembe helyezéskor a hajtóanyag hatására a fúvóka segítségével töltőanyag és levegő keverékéből mechanikus úton hab képződik. A és B tűzosztályú tüzek oltására alkalmas. A hab oltóhatása azon alapul, hogy az égő anyag felületére juttatott, azt teljesen lefedő habréteg megakadályozza a levegő oxigénjének az éghető anyaghoz jutását.
Por
A porral oltók a tűzoltó készülékek leginkább elterjedt csoportját alkotják. A porok közül az ABC típus a leghatékonyabb az oltóanyagok között. Oltóhatása lángmegszüntető hatása miatt kiváló. Az oltás során nem az égő anyag felületére, hanem a lángzónába kell juttatni az oltóport. Az oltóporok három nagy csoportját különböztetjük meg:
- BC porok
- ABC porok
- D porok
BC porok
A BC-poroknak fő hatóanyaga a különböző adalékokkal ellátott szódabikarbóna (NaHCO3). Két fő típusa az ANTIPYRO-100 és az ANTIPYRO-200. B és C tűzosztályú tüzek, vagyis az éghető folyadékok és gázok tüzeinek oltására használhatók.
ABC porok
Az ABC-porok fő hatóanyaga az ammónium-szulfát és ammónium-foszfát. Kiváló hűtőhatásuk miatt a lánggal, izzással és parázslással égő szilárd anyagok tüzét is kiválóan oltják. Legtöbb féle (A, B és C) tűzosztályú tűz oltására alkalmasak, ezek az oltóporok a ma létező oltóanyagok közül a legnagyobb oltásteljesítményűek.
D porok
A vegyiparban jelentkező különleges tűzoltási igényeknek , különböző éghető fémek és fémötvözetek tüzeinek (D tűzosztályú tüzek) oltására alkalmasak a D-porok.
Az oltóporok hatóanyaguk szerint nagyon változatos képet mutatnak, különböző éghető fémek tüzeinek oltására kerültek kidolgozásra. A porok nem általános hatásúak, az éghető fémek bizonyos csoportjának oltására alkalmazhatók, az egyéb tűzosztályú tüzek oltására való megfelelőségük is jelentősen eltér.
Tűzoltó készülék kiválasztásának főbb szempontjai:
- lehetséges éghető anyagok jelenléte
- éghető anyagok és oltóanyagok fizikai és kémiai kölcsönhatásai
- környezeti tulajdonságok (zárt vagy szabad tér)
- mozgatás és irányítás lehetősége
- gazdasági megfontolások
Milyen gyakran kell a porral oltót szakemberrel ellenőrizni?
Alap karbantartásra évente van szükség. Közép karbantartás 5 évente, tejes körű karbantartás 10 évente szükséges. Ezek a vizsgálatok jogosultsághoz kötöttek, csak megfelelő végzettségű szakember végezheti el.
Kell-e végeznem ellenőrzéseket?
A karbantartói ellenőrzéseken kívül a készletben tartónak vagy képviselőjének negyed évente meg kell vizsgálnia a készüléket. Ellenőrizni kell a készülék sértetlen állapotát és azt, hogy a helyén van. A jelölés és a használat magyar nyelvű utasítása jól látható és olvasható. A készülék nyomásjelzője a zöld sávban található. A zárolás épp és sértetlen, szelepek hiánytalanok. A vizsgálatokat jegyzőkönyvben , írásban, rögzíteni kell. A tűzoltó készülék üzemeltetési napló letölthetősége ITT.
Az ellenőrzések végrehajtóját a tűzvédelmi szabályzatban kell meghatározni.
Kell-e jelölnöm a porral oltó helyét?
Ez a kérdés egy korábbi bejegyzésben szerepelt „iroda kialakítása”.
Kell-e oktatnom a használatát?
A porral oltó használatát és az elhelyezésének helyét a tűzvédelmi oktatás keretein belül ismertetni kell.
forrás:
Wikipédia
Mérő András: A tűz oltására alkalmas eszközök
Gerber Gábor: Tűzvédelem
Fábián Sándor: Tűzoltó készülékeke kezelése és ellenőrzése
Lukácsné Lelik Zsuzsanna: Tűzvédelem munkáltatóknak, munkavállalóknak
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.