Villamosság biztonságtechnikája I. – érintésvédelem

Hétköznapi életünk során számtalan helyen, szinte észrevétlenül vesznak minket körbne elektromos berendezések. Használatuk kapcsán sokszor találkoztunk már olyan fogalmakkal mint például ” érintésvédelem”. De mit is kell tudnunk erről a témakörről? Három részesre tervezett bejegyzéssorozatomban ezt a témát járnánk körbe.

Első bejegyzés témája:

érintés fogalma, védettségi fokozatok, IP számok, érintésvédelmi osztályok

Második bejegyzés témája:

érintésvédelem fogalma (aktív, passzív védelem), védővezeték nélküli érintésvédelmi módok, védővezetékes érintésvédelmi módok, TN és TT rendszerek kikapcsolási eszközei, feszültségmentesítés menete

Harmadik bejegyzés témája:

feszültség alatt végzett munka, létesítési feltételek, EPH kialakítása, villamos berendezések karbantartása és ellenőrzése, elektrosztatikus feltöltődés, villámvédelem

 

Mi a közvetlen érintés?

Az áramütéses balesetek során az ember a testén átfolyó áram által „bekapcsolódik” az áramkörbe. Legtöbbször  kézzel, vagy a kézbe fogott szerszámmal történő érintéssel történik a  baleset. Ilyenkor előfordulhat, hogy mindkét kézzel üzemszerűen áramot vezető aktív vezetőt érint, vagy egyik kézzel aktív vezetőt érint, de egyéb testrészével fémes vezető részhez ér és ezen keresztül zárja az áramkört.

Vezetés jöhet létre úgy is, hogy villamosan vezető talajon áll (nem szigetelő). Ennek a fajta érintésnek a külföldön használatos elnevezése a „közvetlen érintés ”. Az ellene történő védekezési mód a „közvetlen érintés elleni védelem” (  egyéb megnevezései alapvédelem, áramütés elleni védelemnek normál üzemben , régi magyar megnevezés érintés elleni védelem ). A közvetlen érintés elleni védelem megoldásai az érintést fizikailag akadályozzák meg. (nem tudok hozzáérni, pl. burkolás, elkerítés, elérhető távolságon kívül helyezés).

Mi a közvetett érintés?

„Közvetett érintéses” áramütés következik be ha az ember a villamos szerkezet üzemszerűen feszültségmentes vezető részét megérintve szenved balesetet. A tökéletes működés esetén feszültségmentes géprész valamilyen meghibásodás miatt feszültség alá kerül (pl. elöregedett szigetelés, testzárlat) és az ember a gép burkolatának érintésekor kap áramütést. Az ilyen jellegű balesetek megakadályozására hozott intézkedések összessége a „közvetett érintés elleni védelem” (egyéb megnevezései hibavédelem, érintésvédelem)

Áramütéses baleset történhet úgy is, hogy nagy feszültségű aktív rész az ember olyan kis távolságra közelíti meg, hogy a feszültség alatti berendezés és az emberi test közötti levegőréteg átüt. Villamos ív alakul ki és villamosan vezető gázplazma jön létre. (pl. magasfeszültségű vezeték megközelítése) Hasonló jelenség zajlik le villámcsapás esetén is.

A villamos áram emberi szervezetre gyakorolt hatásáról korábban már született egy bejegyzés, így erre itt most nem térnék ki. (elérhetősége ITT)

 

Melyek a villamosság biztonságtechnikájával kapcsolatos alapfogalmak?

villamosság biztonságtechnikával kapcsolatos alapfogalmak:

áramütés: a feszültség alatt álló, áramvezetésre alkalmas szerkezeti részek érintésekor akkor következik be, ha az érintő személy egyúttal áramkört is létrehoz

érintésvédelem: üzemszerűen feszültség alatt nem álló , de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő részek érintéséből származó balesetek elkerülésére szolgáló műszaki intézkedések összessége

aktív áramütés elleni védelem: gyors lekapcsoláson alapuló védelmi mód

passzív áramütés elleni védelem: az emberi testen áthaladó áramot megakadályozó, vagy veszélytelen érték alá korlátozó érintésvédelmi módok.

alapvédelem: (basic protection) a „közvetlen érintés elleni védelem” szakkifejezés helyett

hibavédelem: (fault protection) a „közvetett érintés elleni védelem „ szakkifejezés helyett

törpe feszültség: ELV (Extra Low Voltage) váltakozó áram esetén 0-50V-ig, egyenáram esetén 0-120V-ig

kis feszültség: LV (Low Voltage) a  törpefeszültséget meghaladó feszültség, mely nem haladja meg  az váltakozó áram esetén az 1000V feszültséget (egyenáram esetén 1500V)

nagy feszültség: váltakozó áramnál az 1000V feszültséget meghaladó feszültség (egyenáramnál 1500V)

érintési feszültség: a hibafeszültségnek az a része, amit meghibásodáskor az ember áthidalhat

érintésvédelmi osztály: elektromos készülékek érintésvédelmi szempont szerinti csoportosítása

test: a villamos berendezés fémből vagy más vezető anyagból készült része, amely üzemszerű állapotban nincs feszültség alatt, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülhet.

föld: az érintésvédelem szempontjából a talaj , vagy  a talajjal érintkező minden nem szigetelő tárgy.

 

Mit jelent  a gyártmányok védettségi fokozata ?

A gyártmányok „környezettűrő” képességét a gyártmány védettségi fokozatával adják meg. A villamos gyártmányok követelménye megvalósítja a személyek védelmét a burkolat belsejében lévő feszültség alatt álló részek megérintésére  vagy megközelítése ellen, valamint az idegen testek behatolása ellem. Az ipari gyártmányok IEC szerinti védettségi fokozatát az „IP” (I – instrument, eszköz , P – proofing, vízhatlanítás) betűkkel és a mellette feltüntetett két számmal adják meg.

Az első számjegy jelöli a személyek érintése (megközelítés) és a szilárd testek vagy porok behatolása elleni védelmet. A második számjegy a víz behatolása elleni védelmet. A számozásnál a 0 számjegy védettség nélküli kivitelt jelent, a 6-os számjegy a szilárd testek behatolásánál a  teljes védettséget jelöli . Víznél a 8-as számjegy a hosszú idejű vízbe merítés esetén lévő védettséget jelenti. X jelölésnél nincs információ arra  a tulajdonságra.

 

Milyen IP számok vannak?

IP védelem első számjegy jelentése (idegen anyagok elleni védelem és érintésvédelem mértéke):

0: A készülék nem rendelkezik különleges védelemmel

1: Védett az 50mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd testek behatolása ellen

2: Védett az 12,5mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd testek behatolása ellen

3: Védett az 2,5mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd testek behatolása ellen

4: Védett az 1mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd testek behatolása ellen

5: Por behatolása ellen korlátozott védelemmel ellátva

6: Por behatolása ellen teljes védelemmel van ellátva

IP védelem második számjegy jelentése (víz behatolása elleni védelem mértéke):

0: A készülék nem rendelkezik különleges védelemmel

1: Függőlegesen csöpögő víz ellen védett

2: Függőlegesen csöpögő víz ellen védett és 15°-ban dönthető a  működési pozíciójához képest a készülék

3: A készülék védett permetező víz ellen, a függőlegestől számított 60°-ig

4:  A készülék védett minden irányból fröcskölő víz ellen

5: Védett minden irányból vízsugár ellen

6: Védett minden irányból erős vízsugár ellen

7: A készülék védett víz behatolása ellen, meghatározott idejű és mennyiségű vízbemerítés esetén

8: A készülék védett víz behatolása ellen tartós vízbemerítés esetén, a gyártó által megadott paraméterek szerint.

 

Milyen IP betű jelzések vannak?

Az IP védelem járulékos betűi (nem kötelező):

A: Veszélyes részek nem érinthetők kézzel.

B: Veszélyes részek nem érinthetők ujjal.

C: Veszélyes részek nem érinthetők szerszámmal.

D: Veszélyes részek nem érinthetők huzallal.

 

Az IP védelem kiegészítő betűi (nem kötelező):

H: Nagyfeszültségű készülék. (> 1000V)

M: Víz alatt próbálva mozgás közben

S: Víz alatt próbálva nyugalmi helyzetben.

W: Adott időjárási viszonyok között használható.

 

Mit jelent az érintésvédelmi osztály? Milyen érintésvédelmi osztályok vannak ?

Az elektromos készülékeket érintésvédelmi szempont szerint osztályok szerint csoportosíthatjuk.

0.érintésvédelmi osztály – a védelem kizárólag a készülék alapszigetelésén alapul (nem törpefeszültségű és nincs kettős vagy megerősítet szigetelése )(üzemi szigetelésen kívül nincs érintésvédelem pl. asztali lámpa)

I.érintésvédelmi osztály – védővezetős védelemmel ellátott készülékek (vezetékes érintésvédelem, pl. háztartási kávéfőző)

II.érintésvédelmi osztály – kettős vagy megerősített szigetelésű berendezések ( azt jelenti, hogy a meghibásodás után feszültség alá kerülő fémtest még nem érinthető meg, mert egy további szigetelés közbeiktatása a megérinthető részeket két lépcsőben hatásosan elszigeteli pl. kézifúrógép)

III. érintésvédelmi osztály – törpefeszültségű készülékek ( pl. zseblámpa)

 

Villamos balesetek és villamos tűzkárok megelőzéséhez inkormácók találhatók a  www.mee.hu oldalon.