Feszültség Alatti Munkavégzés

Mi kell tudni  a feszültség alatt végzett munka szabályairól?

A feszültség alatt végzett munka olyan tevékenység, melynek során a  dolgozónak testével vagy szerszámjával meg kell érinteni a  feszültség alatt álló részeket.

A feszültség alatt végzett munka előírásait a 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról rendelet tartalmazza.

FAM tevékenységet csak 18. életévét betöltött , érvényes munkaköri orvosi vizsgálattal rendelkező munkavállaló végezhet. Ezen túl a munkavállalónak rendelkeznie kell FAM tevékenység végzésére előírt szakképesítéssel és elsősegély-nyújtási ismeretekből oktatásban részesült.

A FAM munkák során használt FAM eszközök vizsgálatát csak FAM Bizottság által elfogadott vizsgálati laboratórium végezheti el. A vizsgálat dokumentálása FAM minősítő lapon történik.

A munkálatok során használt egyéni védőeszközök időszakos felülvizsgálatát külön jogszabályi előírás szerint a gyártó vagy bejelentett szerv végezheti.

Munka megkezdése előtt ellenőrizni kell  a FAM eszközök tökéletes állapotát, munka közben be kell tartani a Munka Végrehajtási Feltételek–ben meghatározott követelményeket . A munkavégzés kezdete előtt meg kell győződni az erősáramú berendezés állapotáról és az időjárási,  környezeti viszonyok alkalmasságáról.

Hogyan végezhető a feszültség alatti munka?

A munkavégzés csak írásbeli megbízás és FAM tevékenység végzésére szóló érvényes engedély után kezdhető meg. A munkavezető köteles beosztottainak eligazítást tartani.

Az eligazítás részletesen tartalmazza  a munkavégzés menetét elemeit:

• a munka műveleteit és sorrendjét,
• az alkalmazott technikát, technológiát és eszközeit,
• a munkába vett erősáramú berendezés állapotát,
• a munka körülményeit, továbbá
• meg kell határoznia minden dolgozó személyes munkavégzési és irányítási feladatát.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni a létesítés során?

Hálózatról történő leválasztás:

Helyhez kötött berendezéseknél minden esetben (kivétel világító berendezések) leválasztó kapcsolót, kapcsolókészüléket vagy terhelés alatt is kapcsolható biztosítót kell felszerelni. Az elhelyezést úgy kell megoldani, hogy meg tudjuk oldani a leválasztást.

Feszültségkimaradás vagy feszültségcsökkenés elleni védelem:

Olyan berendezésnél kell alkalmazni, ahol a feszültség kimaradás vagy feszültségcsökkenés kárt okozhat, vagy a megállás és váratlan újraindulás balesetveszélyes.

Zárlat és túlterhelés elleni védelem:

összefoglalóan túláramvédelem

Úgy kell kialakítani, hogy a kezelő személyzetet és a környezetet még akkor se veszélyeztesse, ha az ilyen berendezést bekapcsolják. A védelemnek szelektívnek kell lennie, vagyis mindig  a berendezéshez legközelebb eső védőkészüléknek (biztosító, kismegszakító, motorvédő kapcsoló ) kell működnie.

Zárlatvédelem, a villamos berendezés minden lényeges pontjára méréssel, vagy számítással meg kell határozni a független zárlati áramot. Az áramkörben bárhol fellépő zárlat hatására kialakuló áramok megszakításához szükséges idő nem haladhatja meg azt az időtartamot, mialatt a zárlati kör vezetőinek hőmérséklete a megengedhető érték fölé emelkedik.

Túlterhelés-védelmet egy adott hálózat azon pontjain kell elhelyezni, ahol csökken a vezeték áramvezető képessége, pl.: változik a szerelés módja, a vezeték anyaga, keresztmetszete.

elektromos vezetékerek színjelölése:

fázisvezető: fekete (barna) , jele L1 (R) – L2 (S) – L3 (T) (üzemi és hibaáramot vezet)

nullavezető: világoskék , jele N (csak üzemi áramot vezet)

védővezető: zöld/sárga, jele PE (csak hibaáramot vezet)

Kábelek és vezetékek túlterhelés elleni védelmét az elhelyezési környezet és az üzemeltetési mód ismeretében, a megengedhető tartós terhelőáram méretezés alapján történő helyes megállapításával, valamint a tartós túlterhelési áramok megengedhető időn túli automatikus kikapcsolása útján kell megvalósítani.

vezetékek mechanikai sérülés elleni védelme:

Védőcsővel, süllyesztett elhelyezéssel, vezetékcsatornával stb. kell biztosítani. Ott, ahol helytelen kezelés, kapcsolás vagy avatatlanok hozzáférése miatt baleseti veszély állhat elő, a megelőzés érdekében a veszélyre figyelmeztető táblákat, feliratokat kell elhelyezni.

Mit kell figyelembe venni a létesítési munkák során?

A létesítés folyamán a készülékeket, szerelési anyagokat, vezetékeket stb. úgy kell elhelyezni és felszerelni , hogy üzemeltetésük és kezelésük karbantartásuk és javításuk, a közelükben való tartózkodás illetve a velük és környezetükben végzett tevékenység veszélytelen legyen.

szempontok szerinti csoportosítás:

• jelleg szerint (pl. szabad tér, nedves helyiség, meleg helység)
• tűz és robbanásveszélyesség alapján
• rendelétetés szerint (pl. uszoda, mezőgazdasági épület)

A létesítés részletes szabályait szabványok illetve szabványsorozatok tartalmazzák. A felhasznált  villamos termékeknek meg kell felelniük a  termékszabványok követelményeinek. (CE jelölés)

Mit jelent az EPH létrehozása?

Az áramütés elleni védelmet tárgyaló szabvány minden védővezetős közvetlen érintkezés elleni védelmet ( TT, TN, IT rendszerek ) védőföldelés gyűjtőnévvel nevez. Ezek használatára követelmény az általános EPH kiépítése. (MSZ HD 60364-4-41:2007)

Az EPH (Egyen Potenciálra hozó Hálózat) hálózat kialakításának a lényege, hogy az ember környezetében lévő fém közművezetékeket (pl. víz, fűtés, gázcsövek stb.) és fémszerkezeteket (pl. vasbeton szerkezetek hozzáférhető és összeköthető fémrészei) és földeléseket összekötik egymással, hogy ne tudjon kialakulni potenciál különbség. Ezzel az áramütéses baleseteket zárhatjuk ki. A EPH kialakítása az érintésvédelem része. A védővezető az elektromos berendezés részének tekintendő. Az egyenpotenciálra hozó vezető nem tekinthető a berendezés részének. Az egyenpotenciálra hozó vezető a közvetlen áramütés elleni védelem céljára szolgáló vezető, amely szigetelési hiba esetén a testzárlat áramának levezetésére, a testzárlat következtében fellépő érintési feszültség korlátozására szolgál. Az egyenpotenciálú összekötések előírások szerinti kialakítása elengedhetetlen része a villamos biztonságnak, a személyi veszélyeztetés és a károk megelőzésének. A hatályos szabványelőírások értelmében az egyenpotenciálú összekötések rendszerének kialakítása a táplálás önműködő lekapcsolásával működő áramütés elleni védelmek, azaz a védővezetős hibavédelmek szerves része, elhagyhatatlan tartozéka.

Mit kell figyelembe venni a villamos berendezések karbantartása és ellenőrzése során ?

Az állandó, rendszeres , szakszerű karbantartást és felülvizsgálatokat a  vonatkozó rendeletek és szabványok szerint kell elvégezni. A személyi biztonságot veszélyeztető, tűzveszélyt vagy súlyos anyagi kárt okozó rendellenességet azonnal meg kell szüntetni, a szükséges óvintézkedéseket meg kell tenni.

A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.

 

Szerelői ellenőrzés elvégzése szükséges:

• a villamos berendezés, illetve érintésvédelmi berendezés
• létesítése, bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként;
• érintésvédelmének hibájára vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése esetén első lépésként;
• minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata alkalmával, annak bevezető részeként;
• vagy jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálatok esetén.

Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges:

• új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt;
• a villamos berendezés bővítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelői ellenőrzés elvégzése után;
• az érintésvédelem hibájára vagy hiányosságára visszavezethető, minden olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a rendellenességi ok meghatározása, a javításhoz szükséges hiba behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető;
• vagy jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálat esetén.

Működési próbát kell végezni:

• áram-védőkapcsolón és a korábban létesített feszültség-védőkapcsolón háromhavonta;
• ideiglenesen telepített munkahely esetén az áram-védőkapcsolón és korábban létesített feszültség-védőkapcsolón a telepítéskor és azt követően havonta.

Időszakos ellenőrző vizsgálat:

Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:

• kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente;
• azon villamos berendezésrészen, amelyre a fentiek szerint nincs külön gyakoriság előírva, az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat alkalmával, annak bevezető részeként háromévente.

A vizsgált berendezés vizsgálati eredményét írásban kell dokumentálni, amely tartalmazza:

• hogy a felülvizsgálat mely berendezésre terjedt ki;
• a vizsgálatot végző felelős személy nevét és az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálói vizsgabizonyítványának számát;
• hogy milyen ok miatt került sor a vizsgálatra;
• hogy mikor végezték a vizsgálatot és az irat végén a hitelesítést, amely a dátumot és a vizsgálatot végző aláírását foglalja magába.

 

Mit kell tudni az elektrosztatikus feltöltődésről ?

Egyes technológiai folyamatoknál, ahol  elektromos töltések létrehozása vagy megosztása történik, a gépen és a megmunkált anyagon elektromos töltések halmozódnak fel, ezt nevezzük elektrosztatikus feltöltődésnek.

A töltések felhalmozódása következtében nagy térerősségű elektromos mező jön létre. Földelt tárgy közelítésekor kisülés indulhat meg. A térerősség elérheti  azt az értéket, amely elegendő az  érintés nélküli kisüléséhez is.

Statikus feltöltődés védelmi lehetőségei:

• töltések létrejöttének megakadályozása
• a létrejött töltéseket keletkezésükkor elvezetjük
• a létrejött töltések által gerjesztett tér értékét a veszélyességi érték alatt tartjuk
• Gyakorlati védelmi módok:
• fémrészek földelése
• relatív nedvességtartalom növelése
• antisztatikus anyagok használata
• levegő ionizálása

Intézkedések az emberi testen történő töltés-felhalmozódás illetve kisülés ellen

• fémből készült padlózat, dobogó, emelvény, ajtók, ablakok kilincsének földelése
• dolgozók áramvezető lábbelivel történő ellátása
• a  viselt ruhák nem teszik lehetővé a töltés-felhalmozódást
• munkahelyek jól vezető  anyagból készült ráccsal vagy  fülkével kell körbevenni

Mi  a villámvédelem célja?

A villám a légkörben kialakuló elektrosztatikus töltésmegosztás útján kialakuló villamos kisülés.

 

A  közvetlen villámcsapás káros hatása kétféle:

• gyújtó hatás
• romboló hatás

A gyújtóhatás a villám áramának tüzet okozó hőhatása.

A romboló hatást  a villám áramának elektrodinamikus ereje hozza létre. Nedves testekben a gőzfejlődés robbanásszerű reakciót idéz elő.

A közvetett villámcsapás a villámhárítón, vagy más vezető anyagú testen lefolyó villámáram feszültségesése következtében egy másik tárgy által kiváltott másodlagos kisülés.

A villámvédelem célja a védendő objektumot megvédeni a  villám károsító hatásától. Ennek érdekében a villámot felfogjuk és úgy vezetjük a földbe, hogy közben káros hatások ne jöjjenek létre. Védekezni a szabványoknak megfelelő villámhárító létesítésével lehetséges.

Mik a villámhárító részei?

A villámhárító részei:

felfogó (V) – a villámot felfogja és a villamos töltéseket átadja a villamos levezetőnek

levezető (L) – a felfogó és a földelés összeköttetésére épített vezető, feladata a villám levezetése, úgy , hogy a rajta átfolyó áram ne okozzon kárt

földelés – földelővezető és földelő, az áramot a  földbe vezeti

vizsgáló összekötő – a levezető és a földelővezető közötti oldható kötés (földmérés céljára szolgál)

 

A villámhárító létesítésekor az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:

Alapelv, hogy a létesítés és a karbantartás költségei arányban álljanak  a várható kár értékével.

 

Szempontok:

• a  védendő épület rendeltetése (R)
• az épület magassága és a környezet jellege (M)
• az épület tetőszerkezete (héjjazat anyaga T)
• épület körítőfalainak villámtűrő képessége (K)
• környező levegő szennyezettsége (S)