A mentő hívás és a legelső teendők

A mentősök mindig legjobb tudásuk szerint igyekeznek segíteni a bajbajutottakon. Munkájuk során számos érdekes esettel és nehéz körülmények melletti mentésekkel találkoznak. Állandó jelenlétüket és segítségnyújtásukat természetesnek vesszük. Mentő hívás a baj esetén megszokott. Mindennapi rohanó élettempónk mellett mindenképpen megérdemlik, hogy legyen legalább egy nap az évben amikor megállunk és eszünkbe jut megemlékezni munkájukról. Remek alkalom erre a 2019.augusztus 31.-én a Városligetben  megrendezésre kerülő Városligeti Mentőnap. A megrendezésre kerülő programok elérhetőek ITT.

 

Miért kell mindenkinek tisztában lennie a mentő hívásának folyamatával?

A Pénzügyminisztérium statisztikája szerint az egy évben bekövetkező munka balesetek száma megközelíti a 24.000-t ( 2018-ban 23.738 db). Ezek csak munkabalesetek, ami azt jelenti, hogy Magyarországon kevesebb mint félóránként történik munkabaleset. Azaz naponta 65 eset, a hétvégéket is beleértve.. Súlyos baleset pedig átlagosan kétnaponta fordul elő (2018-ban 178 db). Csonkolásos balesetből átlagosan hetente 5 db történik (2018-ban 253 db). Ezek csak a munkabalesetek, nem szerepelnek benne a háztartási és közúti balesetek.

A mentő hívása a beérkező hívások száma alapján meghaladja a egymillió hívást. A statisztika szerint minden tizedik honfitársunk tárcsázta a mentők telefonszámát. A mentősök belgyógyászati, lágyrész sérüléses és csontsérüléses ellátása meghaladja a 400.000-t.

 

Melyek  a sürgősségi betegellátás elemei?

• felismerés
• segélykérés
• elsősegély
• mentőállomás
• szállítás alatti kontroll
• definitív ellátás ( végleges ellátás – kórházi ellátás)

 

Miért fontos az megfelelő időben történő felismerés?

Az esetek döntő többségében egy baleset esetén a  helyszínen általában nincs szakember, aki megkezdené az ellátást. A súlyos sérült állapotát jelentős mértékben befolyásolja az, hogy az elsősegélynyújtó által végzett első teendők késve, időveszteséggel vagy csak részleges módon történnek meg. A mentők helyszínre érkezése 5-15 perc idő alatt valósul meg. Eddig a z ideig  többségében laikus segítség tartózkodik a helyszínen. A sikeres ellátáshoz a  felismerésen és segítségkérésen felül megfelelő szintű és mélységű elméleti és gyakorlati ismeretekre lenne szükség.

 

Mikor van szükség elsősegély nyújtásra?

Felismerés:

Az első észlelés fontos része a veszélyhelyzet felmérése, fontos külső körülmények, valamint a beteg állapotára vonatkozó úgynevezett riasztó tünetek felismerése, amelyek arra utalnak, hogy a beteg állapota rossz, tehát segítségre szorul.

Riasztó tünetek:

• eszméletlenség/tudatzavar;
• gyér/szapora/szabálytalan légzés;
• a légzés és/vagy a keringés hiánya,
• nagyfokú sápadtság;
• bő vérzés, nagy fájdalom;
• görcsroham;
• terjedő bénulás;
• jelentős sérülés (pl. rendellenes testtartás,égés);
• bármely tünet agresszív behatás (például trauma) nyomán.

A jellemző tünetek egy része gyorsan, akár azonnal és könnyen felismerhető (bő vérzés, nagy fájdalom stb ), bizonyos tünetek észleléséhez a beteg vizsgálata szükséges (például légzéshiány).

A tünetek alapján a beteg minden bizonnyal segítségre szorul, szaksegítség riasztása szükséges  és az elsősegélynyújtónak is fontos teendői vannak.

Milyen külső jelek utalhatnak életveszélyes sérülésre?

• a légzőmozgások hiánya;
• mozdulatlanság, amely felszólításra, fájdalomingerre is fennáll;
• a nyak. a vállöv, a felkar, a comb területén bő sugárban ömlő vérzés;
• az arc szürkés-sápadt, fakó-fehér és verejtékes.

Miből következtethetünk súlyos állapotra?

A beteg kommunikál és az alábbi tünetekre panaszkodik:

• erős fájdalomról, amely lehet állandó vagy időszakos – például mozgásra fokozódó görcsös, szorító, valamilyen irányba kisugárzó;
• fulladásról, amely lehet testhelyzettől független vagy lefekvéskor elviselhetetlen ;
• szomjúságról, fázásról, amely a vérkeringés súlyos zavarát (sokk) feltételezi ;
• fülzúgásról, látászavarról (agyrázkódás!).

Milyen tünetek alapján ítélhetjük a sérült állapotát könnyű súlyosságúnak?

• kérdéseinkre pontos vagy kielégítő válaszokat ad;
• sebei kis kiterjedésűek és felületesek;
• vérzése csillapodik és inkább szivárgó mint folyamatosan folyó;
• a törzset és a végtagokat áttapintva, megmozgatva erős fájdalmat nem okozunk.

 

A tájékozódás a sérült állapotán túl egy időben arra is terjedjen ki, hogy a bal- esetes igényel-e műszaki szaksegítséget a kimentéshez, vagy további károsodás nélkül elvégezhetjük ezt magunk, illetve a jelenlévők?

Mire kell figyelnünk a sérült kimentésekor?

Előfordulhat, hogy a balesetnél az ellátás megkezdése előtt a sérültet a helyszínen ki kell menteni pl. vízi baleset, roncsba szorulás, áramütés, zárt gáztér.

A művelet végrehajtásakor betartandó legfontosabb szempontok:

A kimentés nem kockáztathatja a segélynyújtó életét, hiszen ezzel a bajba ­jutott sem kap segítséget, csak újabb áldozata lesz az eseménynek!

A kimentés gyors és kíméletes legyen.Úgy kell az alkalmazandó eljárást megválasztani, hogy ne okozzunk további súlyos sérüléseket – esetleg halált – az elkapkodott beavatkozással.

Az első tájékozódáskor fel kell ismerni a kimentés lehetetlenségét, időigényességét és azonnal műszaki mentést is kérni kell a helyszínre!

 

Melyek az egyszerű eszköz nélküli betegvizsgáló eljárások?

Tisztázni kell, hogy a beteg:

él-e vagy meghalt:

ha meghalt, ez az állapot visszafordítható-e vagy sem:

ha él. eszméletlen vagy eszméleténél van-e;

ha nem eszméletlen, milyen életet veszélyeztető vagy súlyos sérülései vannak.

 

Az elsősegélynyújtó csak akkor mondhatja ki teljes bizonyossággal, hogy a sérült meghalt, ha az élettel összeegyeztethetetlen sérülést észlel (törzstől leválasztott fej, szétzúzott koponya, agyvelő a szabadban, kettészelt törzs, vízből kiemelt, felpuffadt, bűzös holttest stb.).

A halál biztos jelének hiányában azonnal győződjünk meg arról, hogy a beteg lélegzik-e és van-e vérkeringése.

Mik a kezdeti segítségnyújtás elemei?

Az elsősegély első két eleme széles körben elvárható és laikus által is elvégezhető. Ezek a felismerés és a segítség hívása. Nem valós ennek értelmében az a – sajnos még széles körben tapasztalható – reakció, miszerint a jelenlévők nem tudtak segíteni. Hiszen a minél korábbi felismerés és a segítség megfelelően történő hívása már a segélynyújtás fontos része.

Nagy fontosságú lehet azonban a szakszerű segítség megérkezéséig történő segélynyújtás is. Jellemzője, hogy bizonyos ismereteket igényel, másrészt nem minden esetben kivitelezhető.

Előfordulhat, hogy a konkrét beavatkozást a körülmények, vagy ismerethiány miatt nem tudjuk elvégezni. Ez azonban nem jelenti, hogy segíteni sem tudunk: hiszen a baj felismerése és a segélyhívás ekkor is megtehető és meg kell tenni!

Mire kell figyelni mentő hívás esetén?

Fontos alapelv, hogy minél korábban, de a szükséges korrekt információk birtokában telefonáljunk. Előtte célszerű informálódni a fontosabb tünetekről, panaszokról, a baleset jellegéről stb..

 

Milyen esetekben hívhatjuk a segélyhívót mentőellátás céljából?

• ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (eszméletlen állapot, bármilyen eredetű súlyos vérzés, stb.);
• baleset, sérülés, bármilyen eredetű mérgezés esetén;
• megindult szülés, illetve a fennálló terhesség alatt bekövetkező rendellenesség miatt;
• ha erős fájdalom, vagy más riasztó panasz, illetve tünet észlelhető (pl. fulladásérzés, nehézlégzés, végtagbénulás, stb.);
• ha olyan magatartászavart észlelünk, mely során a beteg saját maga, vagy mások életét veszélyezteti.

A mentő hívás segélykérő telefonjának hívószáma: 104. Mentőt hívhatunk még a 112-es segélyhívón is.

A nyilvános segélykérő telefonra kifüggesztették a használati utasítást. Autópályákon lehetséges mentő hívás  a 2 km-ként telepített, egymással szemben elhelyezett segélykérő telefon.

 

Mit közöljünk a mentőkkel a bejelentéskor, miután bemutatkoztunk?

1. Hol történt az eset?

városban: kerület, utca, házszám vagy egyéb tájékozódási lehetőség: intézmény, üzlet előtt, kereszteződésben stb.;

lakásban: kerület, utca, házszám, emelet, ajtó, a kiírt lakó neve;

üzemben: üzemrész, épületszám, megközelítési lehetőség;

országúton: az út száma, km-szelvény, autópályán a haladási irány, számozatlan úton a két község neve, amely között az út van;

nehezen megközelíthető helyszín esetén azt a találkozási pontot kell közölni, ahol a kiállított személy várja a mentőt.

2. Adja meg saját nevét, telefonszámát, amin elérhető lesz. 

Ha ezután megszakad a vonal, vagy új információkra van szükség, a mentőszolgálat vissza tudja hívni.

3. Mi történt?

karambol, robbanás, áramütés stb.

Szorítkozzon a tényekre, minél rövidebben és pontosabban mondja el a problémát, annál hamarabb indulhat a segítség.

A mentőknek fontos segítség, hogy megtudják, milyen, panasz, tünet észlelhető a mentésre szorulókon. Lábát, hasát fájlalja, sápadt, esetleg eszméletlen. Minden tünet fontos lehet.

4. Adjon át minden egyéb információt amely fontos lehet.

Hány sérült van, és milyen súlyos az állapotuk?

Például ketten súlyosnak látszó sérülést szenvedtek és hárman könnyebben sérültek.

Műszaki mentés szükséges-e?

Szakadékba, árokba zuhant jármű, beszorult sérült, elektromos vezeték leszakadása, vegyszerkiömlés – mind műszaki mentést tehet szükségessé. Ezt a tűzoltóság végzi, akiket a mentő értesít.

Ha a rendőrséget még nem értesítették, a mentők riasztják a rendőrséget is.

5. Nyújtson elsősegélyt a mentő megérkezéséig.

Ne szakítsa meg a vonalat, hiszen képzettség hiányában követheti a mentésirányító telefonos instrukcióit.

Minden telefonnal rendelkező magánszemély vagy közület köteles a készüléket rendelkezésre bocsátani mentőhívás céljából!

A diszpécser telefonos segítséget is nyújthat, akár a súlyosság megállapításához akár az ellátás lépéseivel kapcsolatban

 

Mi a teendő, amíg  a mentő megérkezik?

A mentő hívás megtörténte után térjünk vissza a beteghez, folytassuk az elsősegélynyújtást!

Csak a feltétlenül szükséges ideig hagyjuk magára a beteget.

Intézkedjünk a mentők zökkenőmentes fogadásáról (szabadon lévő kutyák elzárása, a ház megvilágítása stb.)

Ha a beteg állapotában változás (javulás vagy rosszabbodás) áll be, értesítsük erről a Mentőszolgálatot.

Ne feledjük, az elsősegélynyújtás és a segélyhívás állampolgári, de lelkiismereti kötelesség is!

 

Felhasznált forrás:

Dr. Andics László Elsősegély  közúton, otthon, munkahelyen, közterületen

Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáról a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján 2018.év

mentők honlapja – ha baj van – ki és mikor hívhat mentőt ITT

mentők honlapja – ha baj van – mit tegyen amíg megérkezik a mentő ITT