Emelőgép a cégnél 2.

Ez a bejegyzés a korábbi bejegyzés folytatásaként az emelőgép használatában közreműködőkről valamint a géppekel kapcsolatos teendőkről szól.

Milyen jogszabályi rész vonatkozik a  munkavédelmi üzembe helyezésre?

Munkavédelmi üzembe helyezés az 1993. évi XCIII. munkavédelmi  törvény szerint:

21. § (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés).

(2) A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz.

(3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

(4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

Milyen feltételekkel lehet üzembe helyezni az emelőgépeket?

Munkavédelmi üzembe helyezés szükséges hozzá, melynek része a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. A vizsgálat munkavédelmi szaktevékenység.

A vizsgálat eredményes lefolytatásához minimálisan szükséges dokumentációk; magyar nyelvű gépkönyv, alkalmassági vizsgálat, minőségtanúsítvány, bizonylat, hatósági engedélyek, kezelői jogosultság igazolása.

Ki végezhet munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot?

Ezen vizsgálat elvégzése munkavédelmi szaktevékenységnek számít.

A munkabiztonsági területről munkavédelmi technikus vagy munkavédelmi szakmérnök szükséges. Munka-egészségügyi területről pedig foglalkozás-orvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan  vagy megelőző orvostan szakképesítéssel rendelkező orvos szükséges.

Mit kell vizsgálni az időszakos biztonsági felülvizsgálatnál?

Az időszakos biztonsági felülvizsgálat alkalmával vizsgálni kell, hogy az emelőgép szerkezeti kialakítása, gépészeti és villamos berendezése, valamint biztonsági berendezései megfelelnek-e az érvényes biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek, az emelőgép eredeti funkciójának megfelelően üzemel-e, az emelőgép környezetének jellemzői azonosak-e a tervezéskor és gyártáskor figyelembe vettekkel.

Miért fontos az emelőgép időszakos vizsgálati csoportszámának meghatározása?

Az emelőgépeket vizsgálati csoportszám szerint 5 csoportba sorolhatjuk.

A csoportszám adja meg  az MSZ 9750:2009 szabvány alapján az időszakos vizsgálatok időközeit. Egyedi esetekben különleges kialakítású vagy rendeltetésű gépeknél a szabványban meghatározottnál  rövidebb időpontok is lehetnek.

A vizsgálatok sorrendje , egymást következő két szerkezeti vizsgálat után egy fővizsgálat következik, a fővizsgálat után pedig a következő fővizsgálatig két szerkezeti vizsgálat. Tehát minden harmadik vizsgálat mindig fővizsgálat.

Hogyan határozhatjuk meg egy emelőgép időszakos vizsgálati csoportszámát?

Az emelőgépek vizsgálati csoportszámának meghatározását  az MSZ 9750-2009 szabvány alapján tudjuk elvégezni.

Az emelőgépek átlagos napi használati idejéből egy táblázat alapján határozhatjuk meg a  használati idő fokozatot. A táblázat alapján  öt kategóriába sorolhatjuk az emelőgépeket.

Fontos, hogy a napi használati időnél az összes műszakot figyelembe kell venni. A használati időbe beletartozik a terheletlen állapotban történő üzemelés is.

Meg kell határozni  az emelőgép terhelésfokozatát. A terhelésfokozat  a terhelés  alapján meghatározható számítással a terhelési időkből és  a terhelt  tömegből (terheléstényező meghatározása). Egyszerűbb speciális esetekben,  amikor a terhelés állandóan névleges, névlegeshez közeli – de annál kisebb vagy a névleges terhelésnél lényegesen kisebb, akkor a terhelésfokozat (terheléstényező) számítás nélkül is meghatározható. Iránymutató terheléstényező értékeket a  szabvány tartalmazza.

A terhelésfokozat és használati idő – fokozat alapján egy meghatározó mátrixból megállapíthatjuk az emelőgép időszakos vizsgálati csoportszámát.

Fontos megjegyezni, hogy a szabvány hűtőházakban, rossz minőségű úton, rakodókon üzemelő emelőgépre a terheléstől független konkrét terhelésfokozatot határoz meg.

Milyen gyakorisággal kell próbaterhelést végezni?

Legalább minden harmadik felülvizsgálatnál ( a fővizsgálatok alakalmával) próbaterhelést kell végezni. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni és az eszközön is jelölni kell annak tényét.

Milyen vizsgálati módok vannak?

Szemrevételezés, tapintásos vizsgálat, mérőeszközzel és mérőműszerrel történő mérés, üzemi próba. A vizsgálatokat mindig  a vonatkozó szabvány szerint kell elvégezni.

Mik a szerkezeti vizsgálat szempontjai?

A szerkezeti vizsgálat során vizsgálni kell, hogy nincs‐e az emelőgép szerkezeti elemein veszélyes helyzetet, károsodást előidéző, a teherbíró képességet befolyásoló vagy működőképességet gátló sérülés, kopás, maradó alakváltozás vagy egyéb rendellenesség (pl. csavar‐  vagy egyéb kapcsolatlazulás, látható repedés, törés stb.), valamint a biztonsági berendezései és a fontos szerkezetek rendeltetésszerűen működnek‐e.

A fővizsgálat során (a szerkezeti vizsgálat vizsgálatain felül) vizsgálni kell az emelőgép műszaki állapotát, rendeltetésszerű üzemeltetését, fő műszaki jellemzőit (megegyeznek‐e

az emelőgép dokumentációjában megadottakkal).

Ki végezhet időszakos vizsgálatokat?

Az emelőgép időszakos vizsgálatára emelőgép szakértő jogosult.

Az emelőgép fővizsgálatára   – kivéve az 1000 kg-nál nagyobb megengedett teherbírású emelőgépet és az olyan emelőgépet, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van, és a kocsi 1,5 m-nél magasabbra emelhető –  és szerkezeti vizsgálatára emelőgép ügyintéző, csak  a szerkezeti vizsgálatára  emelőgép vizsgáló is jogosult.

Hogyan ütemezzék az időszakos vizsgálatokat?

Az ütemezést célszerű, ha az adott cég emelőgép-ügyintézője határozza meg, és olyan ütemtervben rögzíti, amely egy évre előre meghatározza a vizsgálatok időpontját, hiszen neki vannak olyan információk a birtokában, mint pl. napi használati idő, terheléskihasználtság, stb., ami ennek pontos megállapításához elengedhetetlen. A vizsgálatok megtörténtét a vizsgálatot végző személyek az emelőgép naplóba is bejegyzik.

Ki lehet emelőgép ügyintéző?

Emelőgép ügyintézői  végzettséget OKJ-s tanfolyamon lehet szerezni. A tanfolyam elvégzésének feltételei érettségi és orvosi alkalmasság megléte.

Az emelőgép ügyintézőt a munkáltatónak írásban kell megbíznia. Fontos, hogy az emelőgép ügyintézőnek a szükséges képesítéssel rendelkeznie kell.

Miért kiemelt fontosságú az emelőgép ügyintéző feladata?

Ha olyan baleset történik, amely emelőeszközhöz köthető, akkor a baleset hatósági kivizsgálásának fő szempontjaihoz tartozik az emelőgép ügyintéző feladatkör ellátásának megléte. Az emelőgép ügyintézői feladatok közé tartozó függeszték-nyilvántartás vezetése, a rendszeres függeszték ellenőrzés, az időszakos vizsgálatok elvégzése. Attól függően, hogy egy cég milyen nagyságú, mennyi emelőgépet használnak, sok esetben egy külsős alvállalkozó megbízása is gazdaságos megoldás lehet.

Ki az emelőgép szakértő?

Emelőgép szakértői tevékenység ellátásával az bízható meg, aki

– az adott emelőgéptípus (fajta) vizsgálatra akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgáló munkatársa,

– szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik.

Keresés a Magyar Mérnöki Kamara oldalán ITT.

szakértői engedélyek:

Mb5-SZ Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága

G-D-36 Daruk, emelőgépek, emelőberendezések

M-B-22 Emelőgép tevékenység biztonsága

A szakértőkre a Magyar Mérnöki Kamara oldalán kereshetünk rá.

Ki lehet emelőgép kezelő?

Bármilyen emelőeszközről is legyen szó, a kezelőt írásban kell megbízni a feladattal.

Feltételei még, hogy 18. életévét betöltötte ( vagy szakmunkás) és orvosi vizsgálat szerint megfelel. (előzetes és időszakos vizsgálat).

Rendelkeznie kell a z emelőgép kezeléséhez szükséges szakképesítéssel (államilag elismert képesítés – jelenleg OKJ szerint). Helyváltoztatásra alkalmas gép esetén vezetői jogosítvánnyal (ha ő vezeti). Az általános munkavédelmi oktatáson felül kifejezetten az emelőgéptípus használatára vonatkozó oktatás megtartása is szükséges. Az oktatási tematika elkészítése szaktevékenységnek minősül, munkavédelmi szakember bevonása szükséges.

Hogyan győződhetünk meg érvényes-e egy emelőgép kezelő jogosultsága.?

A kezelői jogosultságok ellenőrzése a jelenlegi érvényben lévő OKJ-s szakképzésben szerzett jogosítványok esetén egyszerú feladat. Korábbi , más jogszabályi környezetben szerzett jogosultság ellenőrzésének megkönnyítésére született az NGM Munkavédelmi Főosztályának egy tájékoztatója. Elérhetőség ITT.

Milyen gyakran kell a kezelőnek foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton részt vennie?

A 33/1998.(VI. 24.) NM értelmében minden munkáltató számára, aki szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat, kötelező a munkaköri alkalmassági vizsgálatok biztosítása munkavállalói számára. A véleményezést első fokon a foglalkozás- egészségügyi alapszolgáltatás szakorvosa végzi.

Vizsgálati időközök 40 éves korig legfeljebb 3 évente, 40-50 éves kor között legfeljebb 2 évente, 50 év fellett legfeljebb évente. A leírt idősávok általános munkafeltételek esetére vonatkoznak.