Nem műlik el úgy nyár, hogy ne lépne életbe hőségriasztás. Milyen plusz teendői vannak a munkáltatónak hőségriadó esetén
Mi az a hőségriasztás?
A kijelölt hatóságok adják ki abban az esetben amikor az átlagosnál magasabbak a hőmérsékleti értékek vagy középhőmérsékleti értékek a megszokottnál magasabb értéket mutatnak.
Hőségriasztást a meteorológiai szolgálatok és a katasztrófavédelmi igazgatóságok illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ adhat ki.
Milyen fokozatai vannak a hőségriasztásnak?
A hőségriasztás fokozatai:
1.szint:
A magas hőmérsékletre vonatkozó figyelmeztetés első szintjén a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen (legalább egy napig) 25 és 27 fok között várható. (Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján a riasztás térképen jelölt hőmérséklet jelölése – citromsárga szín)
2.szint:
Második szintű figyelmeztetést adunk ki, ha a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen (legalább egy napig) 27 és 29 fok között várható. (Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján a riasztás térképen jelölt hőmérséklet jelölése – narancssárga szín)
3.szint:
A hőségre vonatkozó figyelmeztetés legmagasabb szintjén a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen (legalább egy napig) 29 fok fölött várható. (Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján a riasztás térképen jelölt hőmérséklet jelölése – piros szín)
Az OMSZ veszélyjelző rendszere – Veszélyjelzés – met.hu
Milyen intézkedések várhatók hőségriasztás esetén?
Intézkedések hőségriasztás esetén:
Az I. fokozatú figyelmeztető jelzés esetén a Nemzeti Népegészségügyi Központ figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és felkészül arra, hogy a fokozat emelésének szükségessége esetén az országos tisztifőorvos számára jelentést, illetve javaslatokat tegyen.
A II. fokozatú riasztás esetén – mivel a magas napi átlaghőmérséklet környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára – megtörténik az egészségügyi ellátórendszer riasztása, illetve a lakosság, az önkormányzatok és az együttműködő szervezetek tájékoztatása.
A III. fokozatú riadójelzés rendkívüli intézkedések elrendelését indokolhatja. A III. fokban nincs meghatározva középhőmérsékleti felső korlát, így a környezet-egészségügyi kockázat súlyossága változó mértékű lehet. Az egészségügyi hatásokon túlmenően működési zavarok előfordulásával kell számolni többek között az elektromos ellátórendszer, a vízellátás és a közlekedés terén is.
A hőségriasztás kiadását követően az önkormányzatok életbe léptetik a települési hőségtervet, és aktiválják a riasztási láncban szereplő személyeket. Megteszik a szükséges intézkedéseket a szociális ellátóintézményekben, a házi gondozó szolgálatoknál, a köznevelési és egészségügyi intézményekben, valamint a szabadtéri rendezvényeken. Gondoskodnak ivóvíz elérhetőségéről illetve a portalanításról a köztereken, valamint biztosítják az áramszolgáltatás zavartalanságát.
Miért kell foglalkozni hőségriadóval a munkahelyeken?
„A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését” – olvasható a 3/2002 (II.8.) SzCSM EüM rendeletben.
Miért van jelentősége a megfelelő klímaparamétereknek?
A munkahelyi klíma jelentősen befolyásolja a dolgozók komfortérzetét.
A komfortérzet függvényében romolhat, vagy javulhat a munkavégzés teljesítménye.
A diszkomfort érzet egészségügyi panaszokat okozhat, csökken a koncentrálóképesség. A figyelem fenntartása a megszokott igénybevételen túl magasabb fáradtságot okozhat.
Milyen tényezők befolyásolják a hőérzetet?
Legfontosabb befolyásoló tényezők:
- sugárzó hő
- levegő hőmérséklete
- páratartalom
- légmozgás (légsebesség)
- munka közbeni megerőltetés (pl. nehéz vagy könnyű fizikai munka)
- munkaruházat
Milyen általános előírások vannak hőségriasztás esetén?
Vízfogyasztás:
A munkavállalók igénye szerinti mennyiségben, a folyadékveszteség pótlására védőitalt, megfelelő hőmérsékletű (14-16 °C -os) ivóvizet kell biztosítani a higiénés követelmények betartásával.
Ösztönözni kell a dolgozókat arra, hogy sok vizet fogyasszanak – kb. 15-20 percenként egy pohárnyi hideg ivóvizet akkor is, ha nem érzik szomjasnak magukat – és kerüljék a kávé, az alkohol, a magas koffein és cukortartalmú italok fogyasztását, amelyek dehidratálhatják a szervezetet. A verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat a munkaközi szünetekben és a pihenőidő alatt kisebb étkezésekkel javasolt pótolni.
Munkaszervezés:
Munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy a munkavégzés során rendszeresen kerüljön pihenőidő beiktatásra. A pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, megfelelő ülő alkalmatossággal ellátott körülmények között töltsék el a dolgozók.
Segíteni kell a munkavállalókat abban, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a hőséghez: az intenzív hőség első napjaiban lehetőség szerint rövidebb munka periódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tegyenek számukra lehetővé. Ezt a folyamatot javasolt ismételten elölről kezdeni, ha a dolgozó szabadságról tér vissza vagy a munkából egyéb okból maradt hosszabb-rövidebb ideig távol.
Viselet:
Figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többlet megterhelést is.
A dolgozók lehetőség szerint könnyű, világos színű és lazán viselhető ruházatban végezzék feladataikat, ha ez nem veszélyezteti a biztonságos munkavégzést. A hőkimerülés, hőguta megelőzését egyéb eljárásokkal is javasolt kiegészíteni (pl. a tarkót takaró/árnyékoló fejvédő vagy széles karimájú, jól szellőző kalap használata, hideg vizes arc-, kézmosással történő hűsítő mosdás).
Oktatás:
A munkavédelmi oktatás során a fentiekben felsorolt veszélyforrások és a szükséges megelőző intézkedések mellett fel kell készíteni a dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit. Fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a munkát azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást.
Egészségmegőrzés-segélyhívás:
Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni! A munkavállalók közül javasolt kijelölni olyan személyt, aki felügyeli a megelőző intézkedések betartását (pl. megfelelő folyadékpótlás, hűvösebb, árnyékos területen történő rendszeres pihenés), valamint az esetleges panaszok jelentkezését, az elsősegélynyújtás vagy az orvosi ellátás szükségességét.
Szabadban végzett fizikai munka (pl. fakitermelés, építőipari kivitelezési tevékenység, útépítés, útburkolás, úttisztítás, szemétszállítás, állattartó telepeken végzett munka) során különös gondot kell fordítani a hőártalmak és a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére. Figyelni kell a munkavállalók cseréjére, azaz a munkát úgy kell megszervezni, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a hőség és a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka (pl. sátorlap, ponyva alkalmazásával).
A dolgozók lehetőség szerint könnyű, világos színű és lazán viselhető ruházatban végezzék feladataikat, ha ez nem veszélyezteti a biztonságos munkavégzést. A hőkimerülés, hőguta megelőzését egyéb eljárásokkal is javasolt kiegészíteni (pl. a tarkót takaró/árnyékoló fejvédő vagy széles karimájú, jól szellőző kalap használata, hideg vizes arc-, kézmosással történő hűsítő mosdás).
Mi a teendő zárttéri munka esetén?
Zárt térben történő munkavégzés esetén a megfelelő munkahelyi klíma biztosítása könnyebben megoldható, mint a szabadtéri munkavégzés során. Zárttéri munkahelyen a dolgozók számára biztosítandó megfelelő hőmérsékletet az ott folyó munka jellege, illetve a munkával járó fizikai megterhelés-igénybevétel határozza meg:
Meleg évszakban szellemi munka esetén 21-24 C°, könnyű fizikai munka esetén 19-21 C°, közepesen nehéz fizikai munka esetén 17-19 C°, míg nehéz fizikai munka esetén 15¬17 C° munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára. Amennyiben ez nem valósítható meg a technológia, illetve az időjárási körülmények miatt és a munkahelyi klíma zárt téri munkahelyen a 24 C° (K) EH értéket (korrigált effektív hőmérséklet) meghaladja, a munkáltatónak intézkedéseket kell hoznia a meleg munkakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából
Az alkalmazott légtechnikai berendezések, klímaberendezések hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban kell meggyőződni, ellenőrizni kell – szakember bevonásával – a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, gondoskodni kell a rendszeres műszaki karbantartásukról, tisztításukról, fertőtlenítésükről. A mesterséges szellőztető- és légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása, működtetése és karbantartásának, tisztításának hiánya egészségkárosodások (pl. meghűlés, légúti fertőzések stb.) kiváltó oka lehet.
A munkaidőkeretben (pl. 12 órás beosztásban) dolgozó munkavállalók a hőségriasztás időszakában különösen nagy megterhelésnek lehetnek kitéve, amennyiben egymást követő napokon kell dolgozniuk és az éjszakai meleg miatt nincs lehetőség a szervezetük regenerálódására. Bár konkrét jogszabályi előírás nincs a munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók esetében – hőségriasztás idején – a munkaszervezési intézkedésekre,javasolt a hőségriasztás idejére a munka-pihenési rend átütemezése, gyakoribb és hosszabb pihenőidők beiktatása.
Milyen hőártalmak veszélyeztetik a munkavállalókat hőségriasztás idején?
- napszúrás
- hőséggörcs
- hőkimerülés
- hőguta
A különböző ártalmak felismerési tüneteiről egy korábbi cikkemben olvashatsz többet ITT.
Mi a teendő napszúrás esetén?
A beteget napsugárzástól védett helyre kell kísérni. Hűvös , szellős helyet keressünk neki.
Ellenőrizzük az állapotát. Kérdezzük ki a z állapotáról, tüneteiről
Fektessük le. A felsőtestet enyhén emeljük meg.
Alkalmazzunk hűtőborogatást. Elsősorban a fejet hűtsük.
Amennyiben szükséges hívjunk orvost, mentőt.
Figyeljük folyamatosan a beteg állapotát, nem romlik-e tovább az állapota.
Mi a teendő hőguta esetén?
Az ellátás a napszúrás ellátásához hasonló.
Ebben az esetben az egész testet kell hűteni, fontos a testhőmérséklet fizikai hűtése.
Javasolt az egész test hűtése hideg vizes zuhannyal, vizes permetezéssel vagy egész testet borító vizes lepedővel.
A test túlmelegedése miatt mielőbb orvost vagy mentőt kell hívni. A hőguta mindenképpen kórházi ellátást igényel.
Hol kaphatok ingyenes tanácsadást ?
A Munkavédelmi Irányítási Főosztály az általa működtetett, ingyenesen hívható telefonszámon munkavédelmi tanácsadást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekről a munkavállalók, munkáltatók, az érdekképviseleti szervek és minden, a munkavédelem kérdései iránt érdeklődő számára.
A munkavédelmi tanácsadás elérhetőségei: E-mail: munkavedelem-info@tim.gov.hu. Telefon: 06-80/204-292 zöld szám, hívható: keddi és csütörtöki munkanapokon 8:30 és 16:00 között.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.