Tudnivalók a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltéséről
A munkáltatók által beküldött munkabaleseti jegyzőkönyv statisztikái szerint 2019-ban (beleértve a hétvégéket is ) hatvanöt munkabaleset történt naponta Magyarországon, A balesetekből havonta több mint hat volt halálos kimenetelű. Súlyos munkabalesetből minden második napra jut egy-egy beleértve a szombatokat és vasárnapokat is. Világszerte hatezer emberéletet követelnek naponta a munkahelyi balesetek és betegségek.
Mi a baleset?
Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
mik a feltételei annak, hogy balesetről beszéljünk:
- Sérülés, mérgezés, valamilyen egészségkárosodás bekövetkezése
- A sérült, elhunyt akaratától függetlenül (tehát az öngyilkosság vagy kísérlete nem baleset)
- Hirtelen vagy igen rövid idő alatt – a hosszabb idő alatt kialakuló mérgezés nem baleset, hanem foglalkozási megbetegedés
- Külső hatás – ez a legfontosabb és egyúttal a legtöbb problémát okozó elem.
A külső hatás lehet például:
- bármilyen munkakörnyezeti tényező: hibás villamos készülék, sérült létra, időjárási körülmény;
- munkatárs hibája;
- harmadik személy: vevő, szállító, stb. közrehatása, de mindenképpen a sérülttől elkülönült, a sérüléshez hozzájáruló körülmény lehet csak.
Mi is a munkabaleset?
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
Akkor beszélünk tehát munkabalesetről, ha szervezett munkavégzés során következik be a baleset.
A munkavédelmi jogszabályok döntő többsége a szervezett munkavégzéssel kapcsolatos munkavédelmi kötelezettségeket szabályozza. A szervezett munkavégzés fogalmát a munkavédelmi törvény 87. § 9. pontjában találhatjuk meg.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri (ez az úti baleset), kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
Teendők munkabaleset esetén – elsősegélynyújtás
A teendők a munkabaleset súlyosságától függnek.
Amennyiben a sérültnek elsősegélyre van szüksége, ez az első teendő. Ha a sérülés, mérgezés szükségessé teszi az orvosi ellátást, a mentőket kell haladéktalanul értesíteni a 11 2 segélyhívó telefonszámon, vagy a mentőszolgálat 104 telefonszámán.
Mentőhívás menetéről korábbi blog ITT.
A telefonhívás során a következőket kell elmondanunk:
- ki szenvedett balesetet, esetleg több személy is megsérült-e;
- hol történt az esemény, ha nehéz a helyszín megközelítése, erről is tájékoztatást kell adni;
- milyen jellegű, súlyosságú a sérülés, mérgezés;
- elsősegélynyújtás történt-e és hogyan;
- a bejelentő neve.
A munkáltató köteles biztosítani az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételeit.
Ez azt jelenti, hogy a dolgozók számával arányos mennyiségű és számú elsősegélynyújtó felszerelést kell elhelyezni a munkahelyeken hozzáférhető módon. A munkáltatónak ki kell jelölnie és ki kell képeznie (képeztetnie) elsősegélynyújtót a dolgozók közül, vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat (korábbi elnevezéssel: üzemorvos) közreműködésével biztosítania kell képzett elsősegélynyújtó készenlétben állását.
Erről a honlapon már született egy bejegyzés, elérhető ITT.
A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet (3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM) együttes rendelet előírásai szerint:
„20. § (1) Minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani. Egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló – hordággyal is könnyen megközelíthető – helyiséget kell biztosítani ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gyakorisága ezt indokolja.
(2) Az elsősegélynyújtó felszerelést, a mentődobozt és a tevékenységtől függően hordágyat, megfelelő mennyiségben és minőségben, jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani.
(3) Gondoskodni kell az elhasznált, lejárt, használhatatlan eszközök pótlásáról.
(4) Az elsősegélyhelyeket és a hozzájuk vezető utakat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell jelölni.
(5) Az elsősegélynyújtó felszereléssel, az elsősegélynyújtó hely kialakításával és az elsősegélynyújtás megszervezésével kapcsolatos további követelményeket, valamint a kijelölt elsősegélynyújtók képzése, továbbképzése tekintetében az irányadó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.”
Az elsősegélynyújtó felszerelések tartalmát szabvány írja elő, a veszélyességtől és létszámtól függően.
Elsősegély dobozokról információ ITT.
Teendők munkabaleset esetén – Munkabaleset jelentése
A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. A munkavédelmi törvény ( 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről) nem köti a jelentési kötelezettséget semmiféle jogviszonyhoz vagy kapcsolathoz. Aki a balesetet észlelte, köteles jelenteni azt. A jelentés fogadására a munkát irányító kötelezett.
A jogszabályok nem rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy a munkát irányító kinek, mennyi időn belül és mi módon köteles a baleseti eseményt tovább jelenteni. Ennek szabályozása a munkáltató dolga.
Súlyos munkabaleset esetén a munkáltató telefonon, telefaxon, táviratilag vagy személyesen (kézbesítő útján) köteles azonnal bejelenteni a munkabalesetet a rendelkezésére álló adatok közlésével a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek, a címlista megtalálható a www.ommf.gov.hu honlapon.
Súlyos az a munkabaleset, amely
- a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
- b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;
- c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
- d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);
- e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.
Teendők munkabalesetet követően – Munkabaleset kivizsgálása
Minden munkaképtelenséget okozó balesetet köteles a munkáltató haladéktalanul kivizsgálni és a vizsgálat megállapításait olyan részletesen rögzíteni, hogy alkalmas legyen a baleset okainak feltárására, vita esetén a tényállás tisztázására. A jogszabály nem határozza meg a tény- és adatrögzítés módját, de példálódzva (pl. tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyv, helyszínrajz, fénykép stb.) jelzi, hogy melyek azok a vizsgálati cselekmények és módszerek, amelyek alkalmasak a baleset pontos rekonstruálására. A baleset okainak feltárása és a tényállás tisztázása a munkáltató feladata, és azt haladéktalanul köteles megtenni.
A munkabalesetet az a munkáltató köteles kivizsgálni, nyilvántartani és bejelenteni, amely a sérültet a baleset időpontjában, szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatta.
Ha a tanulót, hallgatót a szakképesítés megszerzéséhez szükséges gyakorlati foglalkoztatás során éri munkabaleset, az őt foglalkoztató munkáltató köteles a balesetet kivizsgálni (nyilvántartani és bejelenteni), köteles továbbá a nevelési, oktatási intézményt értesíteni és lehetővé tenni az intézmény részvételét a baleset kivizsgálásában. A jogszabály felhatalmazza az oktatási intézményt és a foglalkoztató munkáltatót arra, hogy a baleset kivizsgálásának kötelezettségét egymás közötti kétoldalú szerződésben, a jogszabályi rendelkezéstől eltérően határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy szerződés alapján a nevelési, oktatási intézmény vizsgálja ki a tanulót, hallgatót ért munkabalesetet.
A munkabaleset vizsgálatakor fel kell tárni a balesethez vezető valamennyi közvetett és közvetlen okot, a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket (mulasztásokat), valamint azokat a tényezőket, melyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező folyamat beindulásában.
A munkabalesetet (a közúti közlekedéssel kapcsolatosak kivételével) – a munkáltató balesetvizsgálattal kapcsolatos kötelezettségeit, felelősségét nem érintve – a munkavédelmi felügyelő kivizsgálhatja, a bejelentett súlyos munkabaleseteket pedig kivizsgálja attól függetlenül, hogy a munkáltatónak is el kell végeznie a kivizsgálását.
A munkavédelmi felügyelő jogosult a balesetet munkabalesetnek minősíteni, továbbá a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották vagy nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték, illetőleg ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek;
A bejelentés elmulasztása a munkavédelmi hatóság szankcióját vonja maga után.
A súlyos munkabaleset kivizsgálása, illetve ha a balesetet munkaeszköz vagy technológia okozta, és egyszerre, egy időben és azonos helyen kettőnél több személy sérült meg, vagy szenvedett egészségkárosodást, munkabiztonsági szaktevékenység, munkavédelmi szakember dolga.
A munkabaleset kivizsgálásának elévülési ideje három év. Ez azt jelenti, hogy ha a baleset annak bekövetkezésétől számított három év elmúltával jut a munkáltató tudomására, nem köteles a balesetet nyilvántartásba venni, kivizsgálni és bejelenteni.
Munkabalesetekkel kapcsolatos, illetve munkavédelmi jellegű kérdésekkel az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálatához fordulhatunk. A felügyelő tanácsadók, akár személyesen is, térítésmentesen segítenek. Ha a tanácsadókhoz fordulunk, ennek nincsenek hatósági következményei, szankciói.
A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése
Teendők munkabalesetet követően – A munkabaleset nyilvántartása (munkabaleseti jegyzőkönyv)
A munkabaleset nyilvántartásának módját és formáját jogszabály nem határozza meg, arról a munkáltató saját hatáskörében rendelkezik, ugyanakkor jogszabály írja elő, hogy a munkabalesettel kapcsolatban milyen adatokat kell a munkáltatónak nyilvántartani.
Ezek:
- a sérült személyes adatai;
- a sérült munkaköre;
- a sérülés időpontja, helyszíne, jellege;
- az esemény leírása;
- a sérült ellátására tett intézkedések;
- folytatta-e munkáját a sérült.
A munkáltató a munkabaleset súlyosságától és a sérült munkavégző képességének változásától függetlenül köteles a fenti adatokat nyilvántartani.
A munkabaleset nyilvántartásának alapja a munkabaleseti jegyzőkönyv , amelyet köteles a munkáltató az irattárban öt évig megőrizni. A munkabaleset kivizsgálása során nyert adatokat a munkáltatónak munkabaleseti jegyzőkönyvben [az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet – munkabaleseti jegyzőkönyv – mellékletében meghatározott formanyomtatvány] rögzítenie kell. A munkabaleseti jegyzőkönyv dokumentumot minden sérültről külön-külön ki kell állítani még akkor is, ha egyidejűleg több személy sérült meg.
munkabaleseti jegyzőkönyv (pdf letöltés ) ITT.
munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutató (pdf letöltés) ITT.
A munkaképtelenséggel nem járó munkabalesetet is ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni. Célszerű a munkahelyen történt valamennyi – azonnali keresőképtelenséggel nem járó, látszólag jelentéktelen – sérülést bejegyezni a munkabaleseti naplóba. Ez azért fontos, mert előfordulhat, hogy egészen kis sérülés is súlyos következményekhez vezet (pl. elfertőződik a seb). Megkönnyíti a munkabaleseti jelleg bizonyítását, ha dokumentáljuk a sérülést a lehető legrövidebb időn belül.
Teendők munkabalesetet követően – Munkabaleset bejelentése
A munkáltató a munkabaleset kivizsgálását követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig köteles a munkabaleseti jegyzőkönyvet megküldeni
- a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának;
- súlyos munkabalesetekről a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségnek;
- külföldi kiküldetés, külszolgálat során bekövetkezett halált, illetve három napot meghaladó keresőképtelenséget okozó munkabalesetekről a munkáltató székhelye szerinti munkavédelmi felügyelőségnek;
- a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak.
A munkáltató köteles a balesetet szenvedett dolgozót (halála esetén hozzátartozóit) írásban felhívni a munkabalesettel kapcsoltban felmerülő kártérítési igény bejelentésére. A részletes szabályokat a Munka törvénykönyve tartalmazza.
A foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása
Foglalkozási megbetegedés
A foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás
- amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve
- amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
Fokozott expozíció
A munkavállaló szervezetében a munkavégzés során a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a biológiai hatás meghatározott határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön.
A fokozott expozíció, foglalkozási megbetegedés bejelentése.
Az orvosi tevékenység körében észlelt foglalkozási betegséget, foglalkozási eredetű heveny és idült mérgezést, valamint a vegyi anyagok, továbbá a zaj okozta fokozott expozíciós esetet az OMMF munkáltató székhelye szerinti illetékes felügyelőségéhez be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni. A bejelentés tehát elsősorban a foglalkozás-egészségügyi szakorvos vagy a háziorvos feladata.
A foglalkozási betegség és a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálása.
A foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi felügyelőség vizsgálja ki.
Teendők munkabaleset, foglalkozási megbetegedést követően – Munkavédelmi oktatás
Rendkívül fontos, hogy a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések kivizsgálása alapján a tanulságokat levonjuk, a hibákat kijavítsuk. le kell szűrnünk a munkabaleseti jegyzőkönyv tanulságait.Ebből a célból feltétlenül szükséges a balesetek, megbetegedések okozati láncát feltárni és ismertetni a dolgozókkal, szükség esetén pedig olyan intézkedéseket hozni, amelyek hasonló esetek újabb előfordulásának megakadályozására alkalmasak.
A munkavédelmi oktatás tematikájának összeállítása munkavédelmi szakember feladata, megtartásával a munkáltató megbízhat bárkit, aki ezt eredményesen el tudja végezni. Az oktatási tematikát frissíteni kell a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése során feltárt hiányosságok és összefüggések észrevételeivel.
Forrás:
Dr. Koch Mária Baleset esetén elvégzendő feladatok, kötelességek
Pénzügyminisztérium Tájékoztató A munkabalesetek alakulásáról a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján 2018.év
