Munkahelyi elsősegélynyújtás

Mely jogszabályok határozzák meg  a munkáltató munkahelyi elsősegélynyújtás megvalósítására vonatkozó kötelezettségeit?

Az 1993.évi XCIII. munkavédelemi törvény alapján  a Mvt.46. §  és a 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 1. §. A fenti jogszabályokról már írtam egy korábbi bejegyzésben amely az elsősegély dobozokról szólt. Elérhető ITT. Tekintsük meg a munkáltató munkahelyi elsősegélynyújtás megvalósítására vonatkozó teendőit.

Ha jogszabály rendelkezik az elsősegélynyújtásról akkor tudjuk a teendőket?

A fenti jogszabályok ugyan előírják a munkáltató elsősegélynyújtási kötelezettségét,de egységes mindenre kiterjedő rendelkezés nincs érvényben. A korábbi jogszabályok jelentős része hatályon kívül van, ezért csak iránymutatásként használhatóak. Az új átfogó és egységes szabályozás még nem született meg.

Hogyan határozzuk meg a munkahelyi elsősegélynyújtási feladatokat?

• Javasolt a munkahelyre vonatkozó kockázatfelmérés eredménye alapján meghatározni az alábbiakat:
• elsősegélynyújtók száma (szükség szerint és műszakonként)
• elsősegély felszerelések darabszáma
• elsősegély felszerelés tartalma
• elsősegély felszerelés kiegészítése a munkahelyi elsősegélynyújtás speciális igényei szerint (pl. szemmosó )

Mit kell figyelni a kockázatfelmérés alakalmával?

• munkavállalók számát (műszakonként)
• dolgozók nemét
• munkavállalók jellemző életkorát
• a munkaterület akadálymentességét (segítségnyújtás esetén mennyire problematikus a megközelítés)
• munkahely területi tagoltságát (1 percen belül elérhető-e a z elsősegély felszerelés)
• munkahely speciális veszélyforrásait (pl. maró anyaggal dolgoznak, magasfeszültség stb.)

Mit tartalmazzon a  kockázatkezelési terv?

• szükséges elsősegélynyújtók létszámát (műszakonként)
• elsősegély felszerelések számát és tartalmát (1 percen belül elérhető legyen)
• elsősegély felszerelés kiegészítése helyi egyedi adottságokhoz (pl. szemöblítő)
• elsősegély információs táblák kihelyezését
• elsősegélynyújtói kiadványok elhelyezését
• elsősegély felszerelések nyilvántartásának, tartalmának ellenőrzésére belső szabályozó bevezetését

Mi a munkahelyi elsősegélynyújtó feladata? Mi a munkahelyi elsősegélynyújtó jogköre ?

A munkahelyi elsősegélynyújtó feladatai és jogköre nincs rendeletszerűen meghatározva.

Milyen javasolt feladatokat kell ellátnia az elsősegélynyújtónak?

Javasolt feladatok:

• elsősegélynyújtási ismeretek megszerzése és szinten tartása
• munkavállalók ismert betegségeinek feltérképezése
• elsősegélynyújtó tevékenységek dokumentálása
• fertőzések megelőzésének ismerete
• elsősegélynyújtók számának a meghatározása, beosztásuk elkészítése

Milyen követelményeknek kell megfelelni az elsősegélynyújtónak?

A szükséges képzés és a vizsgák tematikája nincs előírásban meghatározva.

Javasolt valamelyik akkreditált szolgáltató képzésén megszerezni az ismereteket.

A megszerzett ismereteket évente fel kell frissíteni és továbbfejleszteni. Javasolt a baleset szimulációs képzéseken való részvétel, mert a statisztikák szerint az életszerű gyakoroltatási módnál hosszabb ideig és nagyobb mértékben marad meg az elsajátított tudás a résztvevőknél.

Milyen elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie a munkahelyi elsősegélynyújtónak?

• veszélyforrások felismerése
• baleset, hirtelen bekövetkező egészségkárosodás felismerése
• helyszínbiztosítás
• állapotfelmérés
• segélyhívás
• légút-biztosítás
• alapszintű újraélesztés
• automata/félautomata defibrillátor használata
• vérzéscsillapítás, sebellátás
• kivérzéses sokk felismerése és kezelése
• égési és vegyszer okozta marások ellátása
• vázrendszeri sérülések ellátása
• heveny rosszullétek felismerése és kezelé­se: agyi érkatasztrófa, görcsroham, mellkasi szorítás, légmell, asztma, alacsony vércukorszint

Kell-e gyakoroltatni a munkahelyi elsősegélynyújtás ismereteit?

Törekedni kell arra, hogy nagyobb létszámú munkahelyeken legalább évente szervezzenek tűz-, vészhelyzeti és munkahelyi elsősegélynyújtás gyakorlatot.

Hogyan határozzuk meg az elsősegélynyújtók létszámát?

A jogszabályi előírás szerint a dolgozók létszámának megfelelő számú elsősegélynyújtó szükséges. Pontos számadat erre nincs meghatározva. A nemzetközi iránymutatások alapján az alacsony kockázatú munkahelyek esetén ötven , a magas kockázatú munkahelyeken huszonöt munkavállalónként szükséges egy elsősegélynyújtó biztosítása. (korábbi hazai iránymutatás 6-50 munkavállaló 1 fő, 51-100 munkavállaló 2fő)

A munkavédelmi felelős egyben az elsősegélynyújtó is?

Két különböző feladatkörről van szó, de ezeket betöltheti egy személy is.

Mivel kell tisztában lennie a munkahelyi elsősegélynyújtónak?

Az alábbiak felmérése szükséges:

• milyen sérülésekre van a legnagyobb esély
• a munkavállalók tisztában vannak-e a  veszélyekkel
• milyen korábbi balesetek, egészségkárosodások következtek már be
• a korábbi balesetek, egészségkárosodások bekövetkeztének megelőzésére történtek-e intézkedések
• a kockázatértékelés pontosításhoz kell-e szakembert bevonni

Kinek kell gondoskodni az elsősegély helyiségek kialakításáról, elsősegély felszerelésekről?

A szükséges eszközök beszerzése és anyagi finanszírozása törvényi előírás szerint a  munkáltató feladata.

A felszerelés és elsősegélyhely karbantartási ideje be kell épüljön az elsősegélynyújtó munkaidejébe.

Hogyan kell az elsősegélynyújtást dokumentálni?

A munkabalesetek bejelentési kötelezettségét, kivizsgálását és nyilvántartását a munkáltatók számára az 1993. évi XCIII törvény írja elő. Részletes előírásait az 5/1993 (XII.26.) MüM rendelet szabályozza.

A súlyos munkabaleseteket , illetve ahol egy időben kettőnél több személy sérül, azonnal jelenteni kell az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnek. A baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőség  címlistája megtalálható a www.ommf.gov.hu honlapon.

Mi számít munkabalesetnek ?

Munkabaleset:  az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.

Mi számít súlyos munkabalesetnek?

Súlyos az a munkabaleset:

• a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
• valamely érzékszerv, érzékelő képesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;
• orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
• hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb csonkulást okozott, illetve;
• beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

Mit kell a szakhatóság felé jelenteni?

Évente szükséges  a szakhatóság felé jelenteni az alábbiakat:

• munkabalesetek száma
• sérült, sérültek munkaköre
• a sérülés időpontja, helyszíne, jellege, rövid leírása
• sérült ellátására tett intézkedések
• a sérült folytatta-e a munkáját

Szükséges-e munkabaleseti jegyzőkönyvet kitölteni?

A munkabaleset nyilvántartásának módját és formáját jogszabály nem határozza meg, arról a munkáltató saját hatáskörében rendelkezik, ugyanakkor jogszabály írja elő, hogy a munkabalesettel kapcsolatban milyen adatokat kell a munkáltatónak nyilvántartani:

• a sérült személyes adatai
• a sérült munkaköre
• a sérülés időpontja, helyszíne, jellege
• az esemény leírása; – a sérült ellátására tett intézkedések
• folytatta-e munkáját a sérült

A munkabaleset nyilvántartásának alapja a munkabaleseti jegyzőkönyv, amelyet köteles a munkáltató az irattárban öt évig megőrizni. A munkabaleset kivizsgálása során nyert adatokat a munkáltatónak munkabaleseti jegyzőkönyvben [az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet mellékletében meghatározott formanyomtatvány] rögzítenie kell. A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön ki kell állítani még akkor is, ha egyidejűleg több személy sérült meg.

Munkaképtelenséggel nem járó baleseteket is ki kell vizsgálni?

A munkaképtelenséggel nem járó munkabalesetet is ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni. Célszerű a munkahelyen történt valamennyi , azonnali keresőképtelenséggel nem járó, látszólag jelentéktelen, sérülést bejegyezni a munkabaleseti naplóba. Ez azért fontos, mert előfordulhat, hogy egészen kis sérülés is súlyos következményekhez vezet (pl. elfertőződik a seb). Megkönnyíti a munkabaleseti jelleg bizonyítását, ha dokumentáljuk a sérülést a lehető legrövidebb időn belül.

Milyen dokumentációt kell az elsősegélynyújtónak elkészítenie?

Az elsősegélynyújtó által elkészítendő dokumentációra nincs előírás.

Javasolt irányelvek:

• sérülés, egészségkárosodás előzménye
• sérülés, egészségkárosodás jellege
• segítségnyújtói tevékenység
• bajbajutott személyi adatai
• állapotváltozást rögzítő paraméterek (pl. pulzus, vérnyomás)
• esetleges gyógyszeradagolás
• ismert betegség

Mit kell tartalmazzon az elsősegély felszerelés?

Korábban egy bejegyzés már foglalkozott ezzel a  témával elérhetősége ITT.

Szükséges-e defibrillátor beszerzése?

Régebbi cikk a defibrillátorról, elérhetősége ITT.

Kell-e elsősegélynyújtó helyet, helyiséget kialakítani?

Korábbi iránymutatás alapján ez 500 fő feletti létszámú munkahelyeken szükséges.

Az elsősegélynyújtó helyiséget jól látható Elsősegélyhely vagy Elsősegély feliratú táblával kell ellátni. A hozzá vezető utat ki kell táblázni. Az elsősegélynyújtó helyen fel kell tüntetni a  kijelölt munkahelyi elsősegélynyújtó nevét és telefonszámát.

forrás:

Dr. Koch Mária Baleset esetén elvégzendő feladatok, kötelességek

Marsi Zoltán – Dr. Mártai István : Elsősegélynyújtás munkáltatóknak, munkavállalóknak