Munkaruha vagy védőruha ?

Általános szóhasználat szerint minden amit a munkavállaló ruházatként hord munkaruhának hívják. Gyakran a  védőruha és munkaruha kifejezéseket is egymás szinonimájaként fordul elő, annak ellenére,  hogy a két kifejezés között igen jelentős különbség van. Jelen írásom célja, hogy rávilágítsak a  munkaruha és védőruha közötti különbségekre.

 

Legelőször nézzünk általában a leggyakoribb munkahelyi öltözetek kategóriáit:

egyenruha: a szervezet és a tevékenység egyértelmű azonnali felismerését szolgálja . Jellemző  a fegyveres testületek és hivatalos szervezetek esetében (pl. rendőrség, tűzoltóság).

formaruha: munkakörökben biztosított  a szervezet arculatának megjelenítését szolgáló ruházat, elsődleges célja a megkülönböztető jelleg. A ruházat célja a jól észrevehető legyen  és a munkavállaló által végzett tevékenységet jelezze. (pl. közúti-, vízi-, légiközlekedés ügyfelekkel kapcsolatot tartók, postás, kifejezetten jelmezszerű öltözetek –  portás, pincér stb.) A szolgálati tevékenység jellegéből adódóan utcai viselésre nem alkalmasak.

Ide tartoznak a jellemzően az egész országban szolgáltatást nyújtó munkáltatók által biztosított ruházatok is (pl. banki dolgozók). Ezek utcai viselésre is alkalmasak.

termékvédő ruha: kifejezetten a termék végelmét szolgálja a gyártási  és előállítási folyamatokban.

munkaruha:  a tevékenységből adódó fokozott igénybevételtől, gyorsabb elhasználódástól  és szennyeződéstől óvja a munkavállaló saját ruháját, vagy helyettesíti azt. Jellemzője, hogy utcai viselésre nem alkalmas.

védőruha: egyéni védőeszköz, mely a munkavégzés során a munkavállaló egészségét, test épségét veszélyeztető fizikai, kémiai illetve biológiai károsító hatások ellen nyújt védelmet. Szabványok és normák által meghatározott védelmi képességgel rendelkeznek.

Funkció szerint   lehetnek átfedések, ha egyazon öltözet látja az  egyenruha vagy formaruha és védőruha szerepet is. Ilyenkor az egyéni védőeszközre vonatkozó szabályok a  döntőek, elsődlegesnek a védőruha funkciót kell tekinteni.

 

Nézzük részletesebben a munkaruha jellemzőit

Elsődlegesen nem védelmi funkciója van, hanem védi (helyettesíti) a munkavállaló ruháját a szennyeződésektől (a szennyezés típusa szerint a szennyezett ruha veszélyes hulladék is  lehet pl. autószerelő – olajos ruházat).

Juttatása nem kötelező ennek szabályiról munkaadó a belső szabályozásban rendelkezhet. Alapelvként lehet irányadó, hogy ha a munka olyan mértékű kosszal, szennyeződéssel, szaggal stb. jár amely a  dolgozó saját ruháját károsítaná, akkor  a munkáltatónak munkaruhát kell biztosítani. Ez a ruházat járul hozzá a könnyebb, kényelmesebb munkavégzéshez. Beszerzésére  elterjedt és a szabályoknak megfelelő megoldás a „ruhapénz”. Ebben az esetben a  munkavállaló maga veszi meg .és a  munkaadó felé elszámol a beszerzési számlával. Egyedi megállapodás szerint költségmegosztás is lehetséges.

Kihordási ideje van, melynek lejártával a munkaruha átmegy a munkavállaló tulajdonába, a lejárati idő előtt a munkáltató tulajdona.

Megfelelőség-értékelésre nem kötelezett, anyagára és kialakítására előírás nincs.

Viselése nem kötelező, ezért erről a munkáltató belső szabályozásban (kollektív szerződés) rendelkezik. Használata nem igényel orvosi vizsgálatot vagy oktatást. Juttatásának módjáról, a használatról, a mosásának, tisztításának részleteiről, a  kihordási időről, arról hogy a munkahelyről elvihető-e  belső szabályozás rendelkezik.

Védőruha

A védőruha mint a nevében is benne van a munka során valamilyen külső károsító hatás ellen kell megvédje viselőjét. Ez a hatás lehet fizikai, kémiai , biológiai vagy ezek kombinációja.(pl.  hideg, meleg, időjárás, tűz, maró anyag stb.) A védőruhának meg kell felelniük a vonatkozó előírásoknak, nemzetközi szabványoknak. Csak akkor minősül egyéni védőeszköznek, ha EK típustanúsítvánnyal,  EU típusvizsgálati tanúsítvánnyal, EK megfelelőségi nyilatkozattal vagy EU megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.

Juttatását jogszabály írja elő, a  juttatás rendjét a munkáltató írásban köteles meghatározni, amely munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A munkáltatónak az egyéni védőeszköz szükségességét és annak védelmi szintjét kockázatértékelésen belül kell megállapítania. A kockázatértékelés elkészítése szintén szaktevékenységnek számít.

Beszerzése a munkaadó dolga, a munkavállaló részére ingyenesen kell biztosítani, pénzzel nem váltható meg.

Használata orvosi vizsgálathoz kötött lehet, munkaköri, személyi illetve személyi higiénés alkalmassági szempont lehet.

Használatára vonatkozó oktatás a gyakoroltatással együtt kötelező.

A munkavégzés megtiltható vagy megtagadható a  védőeszköz hiányában.

Rendeltetésszerű használata a  munkavállaló részére kötelező, ezt a munkaadó köteles ellenőrizni. A mulasztás szankcionálható.

Kihordási ideje nincs, mindvégig a  munkaadó tulajdona marad. Használata során a védelmi képességének mindvégig megfelelőnek kell lennie.  Ha  a védelmi képességét elveszítette akkor azonnal cserélni kell, függetlenül a használati időtől. A munkavállaló csak szándékos rongálás,elvesztés vagy gondatlan kezelés esetén kötelezhető kártérítésre.

A védőeszköz mosásáról, tisztításáról, tárolásáról és karbantartásáról a munkáltatónak kell gondoskodnia. (a munkavállaló is végezheti tőle elvárható mértékig).

Egyéni védőeszköz a  munkahelyről külön engedély nélkül nem vihető el. A munkáltató csak akkor engedélyezheti, ha a munkavégzés helye változó és máshogy nem tudja biztosítania a védőruhát, valamint nem ütközik közegészségügyi szabályba.

Az egyéni védőeszköz időszakos felülvizsgálata kötelező lehet (védőeszköz tájékoztató, előírás)

Legjellemzőbb ártalmak, amelyekkel szemben a védőruhákkal is védekezzünk: mechanikai, fizikai hatások, nedvesség vagy víz hatása, hőhatás, lánghatás, hideg, vegyszerek, növényvédő szerek, fertőző anyagok, rossz láthatási viszonyok, sztatikus feltöltődés, ív hatása, láncfűrészek hatása, radioaktív anyagok.

A munkahelyi öltözetekkel foglalkozó legfontosabb törvények, rendeletek:

1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) a munkavédelemről;
1994. évi I. törvény (Mt.) a munka törvénykönyvéről;
1995. 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben foglaltak szerint:

„Mvt. 44. § (1) Azoknál a munkafolyamatoknál, amelyeknél a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet – amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik – zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor kollektív műszaki védelem, szervezési intézkedések, egyéni védőeszközök – szükség szerinti együttes – alkalmazásával kell megvalósítani.”

„Mvt. 42. § A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében…

1. b) a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, rendeltetésszerű használatukra a munkavállalókat ki kell oktatni és az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatát meg kell követelni;”

„Mvt. 54. § (7) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles…

1. g) biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő’ higiénés állapotát, szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását;”

„Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. ”

„Mvt.60. § (1) A munkavállaló köteles…

1. b) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;”

„Mvt. 63. § (1) A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya.”

 

2. számú melléklet a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez

Az egyéni védőeszközök útmutatásul szolgáló,nem teljes jegyzéke

A fej védelme

• Az iparban (bányában, építkezésen, egyéb iparban) használt védősisakok.
• A könnyű fejvédők (sapkák, fejkötők, hajhálók szemárnyékolóval vagy anélkül).
• Fejvédők (védősapkák, viharkalapok szövött vagy impregnált anyagból stb.).
  

Hallásvédelem

• Fültokok, füldugók és hasonló eszközök.
• Hangvédő sisakok.
• Az iparban használt sisakokhoz illeszthető fülvédők.
• Fülvédők alacsony frekvenciális indukált áramköri vevővel.
• Fülvédők távközlési berendezéssel.

Szem- és arcvédelem

• Szemüvegek.
• Búvárszemüvegek.
• Röntgensugár-védőszemüvegek, lézersugár-védőszemüvegek, ultraibolya, infravörös, illetve látható sugárzás ellen védőszemüvegek.
• Arcvédő maszkok.
• Ívhegesztő maszkok és sisakok (kézi maszkok, fejre vagy a védősisakra illeszthető maszkok).

A légutak védelme

• Porszűrők, gázszűrők és radioaktív porszűrők.
• Légellátóval felszerelt izolációs készülékek.
• Levehető hegesztőmaszkkal ellátott légzőkészülékek.
• Búvárfelszerelések.
• Búváröltözetek.
  

A kéz és a kar védelme

• Védőkesztyűk:

– mechanikai hatások (szúrás, vágás, vibrálás stb.) ellen,

–  vegyszerek ellen,

–   villanyszerelő és hővédő kesztyűk.

• Egyujjas kesztyűk.
• Ujjvédők.
• Könyökvédők.
• Csuklóvédők nehéz munkához.
• Ujjatlan kesztyűk.
• Védőkesztyűk.

A lábfej és a lábszár védelme

• Félcipők, magasszárú cipők, lábszárvédős csizmák, biztonsági csizmák.
• Gyorsan kifűzhető vagy kikapcsolható cipők.
• Lábujjvédő betéttel kiegészített cipők.
• Cipő felvett hőellenálló talpú csizmák.
• Hőellenálló cipők, csizmák vagy felső csizmák.
• Fűzhető cipők, csizmák vagy felső csizmák.
• Rezgés ellen védő cipők; csizmák vagy felső csizmák.
• Antisztatikus cipők, csizmák vagy felső csizmák.
• Szigetelő cipők, csizmák vagy felső csizmák.
• Védő csizmák láncfűrésszel dolgozóknak.
• Fatalpú cipők.
• Térdvédők.
• Levehető lábfejvédők.
• Lábszárvédők.
• Levehető (hőálló, szúrásálló vagy vízálló) talpak.
• Eltávolítható bakancsszegek (jég, hó vagy csúszós padozat esetén).

A bőr védelme

• Védő krémek és kenőcsök.

A törzs és a has védelme

• Védő mellények, kabátok és kötények mechanikai hatások (szúrás, vágás, olvadt fém kifröccsenés stb.) ellen.
• Védő mellények, kabátok és kötények a vegyszerek elleni védekezés céljából.
• Fűtött mellények. Mentőmellények.
• Röntgensugárzás elleni védőkötény.
• Védő övek.

Az egész test védelme

• Leesés elleni védőeszköz:

–        leesés elleni védőeszköz (teljes felszerelés minden szükséges kellékekkel),

–        fékező szerkezet a mozgási energia elnyerésére (teljes felszerelés minden szükséges kellékkel),

–        a testet tartó eszközök (védő övek).

• Védő ruházat:

–        ,,biztonsági” munkaruhák (kétrészesek és overallok),

–        mechanikai hatások (szúrás, vágás stb.) ellen használt védőruhák,

–        vegyi anyagok hatása elleni védőruhák,

–        olvadt fém kifröccsenése és infravörös sugárzás elleni védőruhák,

–        hőálló védőöltözések, fűthető ruhák,

–        radioaktív szennyezés elleni védőruhák,

–        porálló védőruhák,

–        gázbiztos védőruhák,

–        fluoreszkáló jelzőruhák, fényvisszaverő ruhák és kiegészítő kellékeik (karszalagok, kesztyűk).

• Védőborítások.