Additional menu

Seres György

Munkavédelmi és tűzvédelmi szolgáltatások 20 fő alatti cégeknek Budapesten és Pest megyében.

Oktatási naplók

oktatási naplók

A munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást oktatási naplók segítségével írásos módon kell dokumentálni. Mely jogszabály vonatkozik ezen kötelezettségek betartására?

Munkavédelmi oktatási naplók :

Nézzük a munkavédelmi törvény hol említi az oktatási naplók és az oktatás megtartásának szükségességét.

Kivonat a munkavédelemről szóló 1993. évi  XCIII. törvényből

2. § (4) A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.
42. § A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében

a) a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és biz­tonságos munkavégzés feltételeit az érintett munkavállalókkal – mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében – meg kell ismertetni, ideértve a 40. § (2) bekezdésében foglaltakat is;

40. § (2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavég­zés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás magában foglalja az érin­tett munkavállalók és munkavédelmi képviselőik, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatását az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézke­désekről. Az összehangolás megvalósításáért a felek által a szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik.
45. § (2) A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell.
55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló

a)   munkába álláskor,

b)  munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biz­tonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,c)  munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,

d)  új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munka­időben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tema­tika megjelölésével és a résztvevő aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.

60.   § (1) A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vo­natkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és a munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.
Így különösen köteles

e)  a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavég­zés során alkalmazni;

61.   § A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától

b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelke­zésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását;

70. § (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben tör­ténő előzetes megvitatásában.
(2) A munkavállalók közvetlenül vagy munkavédelmi képviselőik útján – az (1) bekezdésben meghatá­rozottak mellett – különösen a következő munkáltatói kötelezettségek tekintetében jogosultak ta­nácskozást folytatni:

c)  a munkavédelmi oktatás (55. §) megtervezése és megszervezése.

72. § (1) A munkavédelmi képviselő – a 70.§-ban leírtakat is figyelembe véve – jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen

–    a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;

–    az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról;

–    a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő fel­készítéséről és felkészültségéről

 

Tudnivalók a munkavédelmi oktatásról

A munkavédelmi oktatás célja, hogy a munkavállaló elsajátítsa, bővítse és korszerűsítse a munkaköréhez és tevékenységéhez szükséges munkavédelmi ismereteket.
A Munkavédelmi törvény 55. § (1) bekezdésében felsorolja azokat az eseteket, amikor munkáltatónak biztosítania kell a munkavállaló részére az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket.
A Törvény előírja, hogy a munkáltató köteles az oktatást rendes munkaidőben megtartani. Teljesítse kötelezettségét, a célt határozza meg, az oktatás jellegét vagy formáját nem. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. Ez jelentős változás a korábbi szabályozáshoz képest, amely nem írt elő formai kötelezettséget.
Javasoljuk, hogy a munkáltató – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – írásban szabályozza oktatás módját, személyi és tárgyi feltételeinek biztosítását.
A helyi viszonyok figyelembevételével, a munka jellegének, veszélyességének megfelelően differenciáltan kell az oktatás tematikáját, időtartamát – esetlegesen gyakoriságát – meghatározni annak érdekében, hogy a munkavállaló a szükséges ismeretekkel, készséggel rendelkezzen.Az oktatás gyakoriságának megállapí­tásánál figyelemmel kell lenni a kockázatértékelés tapasztalataira, valamint az – évente vagy a kockázatok jelentős megváltozása esetén újra elvégzett, illetve kiegészített – ismételt kockázatértékelés, elemzés meg­állapításaira.
Felhívjuk a figyelmet a munkavédelmi oktatás tartalmi követelményeire, óva intjük a munkáltatókat attól hogy az oktatás csupán formális legyen, azaz kimerüljön a napló aláíratásával. A balesetet szenvedett ugyanis bizonyíthatja a formális jelleget, ez pedig a munkáltató számára igen kedvezőtlen.
A jogszabályokban előírt oktatási kötelezettség megfelelő értelmezésének elősegítése érdekében az aláb­biakat javasoljuk figyelembe venni:

Mvt. 2. § (4) bekezdéséhez:

Amennyiben a külföldi munkavállalók egy része még nem sajátította el a magyar nyelvet, ezen dolgozók számára is a szükséges információt biztosítani kell, nem csupán az oktatás terén, hanem az üzemeltetési dokumentációnál, feliratoknál, amint azt az Mvt. 39. § (2) rögzíti: „Amennyiben az adott munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató a munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat”.

Mvt. 42. §-hoz:

Az oktatás keretében meg kell ismertetni a munkavállalókkal a veszélyforrásokat és az ellenük való vé­dekezés módját, amit azt is jelenti, hogy nem lehet eltitkolni a dolgozók elől bizonyos kockázatokat. [Az Mvt. 54. § (5) a. pontja értelmében: „a szükséges utasításokat és tájékoztatást köteles a munkáltató kellő időben a munkavállalóknak megadni”.]

Mvt. 45. § (2) bekezdéséhez:

A mentési tervet javasolt a munkavédelmi oktatás keretében a dolgozókkal megismertetni és az ismétlődő oktatáson is rátérni arra, az abban foglaltakat gyakoroltatni.

Mvt. 55. § (1) bekezdéséhez:

a)   Munkába állás: A munkabaleseti adatok egyértelműen mutatják, hogy a balesetek száma a fluktuáció növekedésével mindig emelkedik, mivel a gyakorlatlanság, a munkavégzés szabályainak hiányos ismerete gyakran vezet balesethez. Az előzetes oktatásnak tehát különösen nagy jelentősége van. A tematika gondos összeállítása, a lényegre törő oktatási anyag korszerű formában történő elkészítése és felkészült oktató kiválasztása nem nélkülözhető.

Munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor.A már gyakorlatot szerzett munkavállaló a fenti esetekben úgy kezelendő, mintha új dolgozó lenne, hiszen a változások miatt új ismeretekre van szüksége. Természetesen figyelembe kell venni, hogy bizonyos ismeretekkel, készséggel, jártassággal már rendelkezik.

c)   Új technológia bevezetésekor: Az új technológia – mely gyakran új munkaeszközzel, anyagokkal párosul – a korábbiaktól eltérő kockázat megjelenését okozhatja, erre az oktatáskor figyelemmel kell lenni „Az oktatást munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként meg kell ismételtetni Ezt a mondatot a 2001. évi LXXVIII. törvény iktatta be a Munkavédelmi törvénybe és 2002. február 1-jétől hatályos Gyakorlati tapasztalatok miatt szükség volt annak rögzítésére, hogy az oktatást nem munkai után kell megtartani és az előzetes oktatás nem elegendő ahhoz, hogy a munkavédelmi ismeretek megfelelő szinten maradjanak, időszakos oktatás is szükséges. Ennek gyakoriságát az Mvt. nem szabályozza azt mindig a helyi ismeretek (baleseti adatok, ellenőrzési tapasztalatok stb.) figyelembevételével kell megállapítani, azaz adminisztratív dolgozóknál általában ritkábban, mint a termelésben résztvevőknek.

A fentieken kívül számításba kell venni még:

  1. -A cég területén munkát végző belföldi, külföldi (de állományba nem tartozó) szervezett munkavállalókat, akiknek ismerniük kell a helyi előírásokat.
  2. –   Alkalmi munkavállalókat, szünidőben foglalkoztatott diákokat.
  3. –   Szakmai gyakorlaton lévő tanulókat.
  4. –   Munkából hosszabb ideig (általában 6 hónapot) kieső munkavállalót.

Mvt. 55. § (2) bekezdéséhez:

Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. A munkavédelmi ismeretek hiánya egyes tevékenységeknél (pl.: veszélyes technológia, munkaeszközök súlyos baleseteket okozhat, ezért itt a teljes ismeretanyag, gyakorlat megszerzéséig csak felügyelet mellett dolgozhat a munkavállaló. A belső szabályozásnak erre a fontos kérdésre feltétlenül ki kell terjedni.(Ki a felelős a felkészítésért, meddig tart az, miképp győződnek meg az eredményességére, stb.)

Mvt. 70. §-hoz:

A munkavállalókkal folytatott tanácskozás új intézmény, melyet az Mvt. 2004. évi módosítása vezetett be. Az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében, az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedések meghozatala előtt kellő időben köteles a munkáltató biztosítani a munkavállalók számára a konzultációs lehetőséget.

Mvt. 60. § (1) e) pontja és a 61. § b) pontja:

A munkavállaló kötelességét rögzíti az ismeretek elsajátításával kapcsolatban, továbbá jogát ahhoz, hogy ezen ismereteket a munkáltató biztosítsa számára.

Mvt. 72. § (1) bekezdéséhez:

A munkavédelmi képviselő jogosult – többek között – meggyőződni arról, hogy a munkáltató a munkavédelmi szabályokat megfelelő színvonalon ismerteti a munkavállalókkal.

A rendkívüli oktatásról az Mvt. közvetlenül nem rendelkezik, de feltétlen szükséges ott, ahol súlyos baleset, foglalkozási megbetegedés, esetleg sérüléssel nem járó, de a munkavállalók életét, testi épségét, egészségét veszélyeztető esemény történt, vagy az ellenőrzés súlyos munkavédelmi hiányosságot tárt fel és az érintettek számára az oktatás tanulságul szolgál. Belső szabályzatnál célszerű e kérdésre kitérni (p: elrendelés, végrehajtás módja).

Speciális, munkavédelemmel összefüggő oktatás

Egyes tevékenységek speciális oktatást tesznek szükségessé (pl.: légzésvédő mentőkészülék saját gépjárművet hivatalos célra használó munkavállaló). Ezen oktatásoknál is biztosítani kell a személyi, tárgyi, szervezési feltételeket.

Tűzvédelmi oktatási naplók :

Mely jogszabály említi a tűzvédelmi oktatás és oktatási naplók kiállításának szükségességét:

Kivonat A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek,a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai (1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről,a műszaki mentésről és a tűzoltóságról)

18.   §

(1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendel­kező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemelte­tésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi köve­telmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.

(2)  Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek

a)   a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló – jogszabályban, hatósági határozatban előírt – tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni;

b)   a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében – előzetes egyeztetés alapján – a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni;

c)   a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani;

d)   biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.

(3)  Az erdő és a parlag tűz elleni védelme – a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása – a tulajdo­nos, a kezelő, illetve használó feladata.

19.   §

(1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek

jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egység­ben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.

(2)  Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevő családtagjaik) a jogszabályokban meghatározott előírások szerint végezzék a tevékenységüket vagy a létesít­mény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák.

(3)  Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kocká­zati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgál­tatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról.

20.   §

(1) A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a kockázati osztály megváltoztatását teszi
szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi, a te­vékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni.
(2) Minden új tűz- vagy robbanásveszélyes technológia, anyag bevezetése, vagy alkalmazása előtt elsődle­gesen a gyártó, amennyiben az nem gondoskodott arról, akkor a forgalomba hozó köteles a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat elvégezni, vagy elvégeztetni.

21.   §

(1) Jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumen­táció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés
dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal.

22.   §

(1) Az általános és középiskolákban, a szakképző iskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben a tanulmá­nyi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes
szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végző szerv köteles gondoskodni.
(2)  Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendel­kező személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesí­tési adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végző köteles megszervezni.
(3)  A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kap­csolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzen­dő feladataikat megismerjék.
(4)  A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenysé­géhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja.
Oktatási naplók beszerzési lehetőségei:
munkavédelmi oktatási naplók:
tűzvédelmi oktatási naplók: