Mi írja elő az elkészítését?
A Magyar Közlöny június 1-jén megjelent 2017. évi 80. számában kihirdették a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet módosítását., mely kötelezi az egyes lakóházakat saját tűzvédelmi használati szabályainak kidolgozására.
Kinek kell vele rendelkeznie?
Minden, három szintesnél magasabb, és tíznél több lakást magába foglaló társasháznak. Építményszint alatt az építmény mindazon használati szintjét értjük, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.
Kinek a feladata elkészíteni?
A dokumentum a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosának írásban kell kidolgoznia. Javasolt tűzvédelmi szakembert bevonni az összeállításába..
Mit kell tartalmaznia?
A jogszabály szerint
- A tűzjelzés tartalmi követelményeit.
- Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait.
- A tárolásra vonatkozó előírásokat.
- A nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat.
- A tüzelő- és fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések használatának előírásait.
- A tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat.
- A a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait
- A tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat.
- A készítője nevét, elérhetőségét, aláírását, valamint a készítés dátumát.
Javasolt tartalmi elemek
1. Általános rendelkezések
- Milyen jogszabály alapján készült a házirend.
2. A szabályrendszer hatálya
- A társasház mely területeit érinti.
- A házirend be nem tartásából adódó felelősség kérdése.
3. Az épület tűzvédelmi szempontból fontos adatai
- Társasház lépcsőházai, közös terek.
- Lakások, szintek száma.
- Közműelzárók helyei.
- Fűtési rendszer
- Tűzoltó eszközök, készülékek, felszerelések.
4. Szabályozók
- Milyen jogszabályok érintik a tűzvédelmi házirendet.
5. Tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatai és kötelezettségei
- Közös képviselő feladatai
6.Tűzvédelmi használati szabályok
- Általános előírások.
- Tárolás.
- Kiürítési útvonal.
- Hő-, és füstelvezetés.
- Tüzelő-, fűtőberendezések.
- Égéstermék elvezetés.
- Villamos berendezések.
- Világítás.
- Tűzvédelmi eszköz, készülék, felszerelés, berendezés.
- Tűzoltó készülék
- Fali tűzcsap, száraz felszálló vezeték.
- Tűzcsap.
- Beépített tűzjelző berendezés.
- Beépített tűzoltó berendezés.
- Biztonsági világítás.
- Hő- és füstelvezetés • tűzgátló ajtók.
- Csatornahálózat.
- Dohányzás.
- Szabadban tüzelés.
- Tűzveszélyes tevékenység.
- Stb.
7. Tennivalók tűz esetén
- Tűzjelzés.
- Lakók riasztása és mentése.
- Menekülés és mentés.
- Tűzoltás.
- Tűzvizsgálat.
- További feladat:
Gondoskodni kell a Tűzvédelmi Szabályrendszerben foglaltak megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.
Ki ellenőrzi a meglétét?
A katasztrófavédelmi hatóság ellenőrzi az irat meglétét, és az iratban foglaltak szakmai helyességét.
Milyen büntetésre számíthat a társasház, ha nincs, vagy nem megfelelő a „Tűzvédelmi Házirend”-je?
A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján a nem megfelelő Tűzvédelmi Házirendért 20-60 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírságot szabhat ki a tűzvédelmi hatóság. Arról nem is beszélve, ha a dilettáns módon készített szabályzó miatt a lakók nincsenek tisztában a tűzvédelmi szabályokkal, azokat megszegik, a tűzvédelmi bírság akár 10 millió forintra is rúghat. A menekülési útvonalon történő szabálytalan tárolásért például kötelezően 20-500 ezer forintig terjedő bírságot szabnak ki, az időszakos villamos- vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiányáért a tűzvédelmi bírság 50 ezertől 1 millió forintig terjedhet.
A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól.
A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett – az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével – a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével ismételten kiszabható.
