Vállalkozások munkavédelmi és tűzvédelmi teendői 2019-ben

Ismét új év kezdődött. Sokan gondolják úgy, hogy az eddig halogatott vagy félbehagyott dolgaikat most frissült erővel és új lendülettel , végre be tudják fejezni. Remélem a munkavédelmi és tűzvédelmi teendők nem tartoznak ebbe a körbe , mert mindig mindenkinél naprakészen hiánytalanul rendben megy minden. A vállalkozások munkavédelmi és tűzvédelmi 2019-ben elvégzendő teendőinek meghatározására nyújtanék segítséget, akinél minden rendben van ott csak emlékeztetőül, kontroll képen, ahol esetlegesen több hiányosság lehetséges, ott mankónak, amire támaszkodni lehet.

Igyekszem egyfajta fontossági sorrend szerint felsorolni mire is lehet szükség (a fontosságot nem feltétlenül szigorúan véve, hiszen mindegyik fontos). Az érdeklődés fenntartása végett a pontok végén zárójelen belül írtam le a mulasztás esetén várható büntetési tételeket. Ezzel is ösztökélve mindenkit, hogy tudja egy ellenőrzés során mire számíthat.

Hol is kezdjem?

Vállalkozások munkavédelmi  teendői 2019-ben

1.pont: Kockázatértékelés

Minden cégnek ahol akárcsak egy alkalmazott vagy tanuló foglalkoztatva van rendelkeznie kell kockázatértékeléssel. A  kockázatértékelés elkészítése szaktevékenység , csak munkavédelmi szakember végezheti el. A kockázatértékelés azért fontos mert a  kockázatértékelés megállapításai alapján derül ki, hogy egy cégnél milyen veszélyforrások lehetnek és ezek ellen milyen módon tudunk védekezni.

A  munkavállalók oktatásában is vissza kell tükröződnie a kockázatértékelés megállapításainak. A kockázatértékelést írásban kell rögzíteni és legalább 3 évente felül kell vizsgáltatni.

(A kockázatértékelés elmulasztását a  munkavédelmi hatóság I. veszélyességi osztály esetén 50.000Ft- 10.000.000 Ft pénzbírsággal bünteti.

2. pont: Üzem orvosi ellátás

A munkáltató a  munkavállalói rézére üzemorvosi ellátást kell biztosítson. (foglalkozás-egészségügyi szakorvossal történő szerződés) Fontos, hogy munkavállaló érvényes munka alkalmassági eredmény megszerzése előtt nem foglalkoztatható.

(Az előírt munkaköri alkalmassági vizsgálat elmulasztását sérülékeny csoport, veszélyes munkahely, veszélyes munkaeszköz, veszélyes technológia alkalmazása  esetén a munkavédelmi hatóság 50.000Ft- 10.000.000 Ft pénzbírsággal bünteti.)

3. pont: Védőeszközök

Az egyéni védőeszköz meghatározása a kockázatértékeléshez és kockázatkezeléshez kapcsolódik, mert itt kerülnek megállapításra az egyes veszélyek és ártalmak, ezek mértéke és a veszély lefedésének módjai. Amennyiben a kockázat kezelése más módon nem oldható meg, a munkavállalók részére, a kockázatértékelésben megállapított veszélyekkel szemben védelmet biztosító egyéni védőeszközt kell biztosítani.

Az egyéni védőeszközök meghatározása szaktevékenységnek minősül, kizárólag munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező személy végezheti (munkaegészségügyi szakember bevonásával). A védőeszköz juttatásának belső rendjét  a munkáltatónak írásban kell meghatároznia.

(Egyéni védőeszköz működésképtelensége vagy hiánya a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, melyet a munkavédelmi hatóság 50.000Ft- 10.000.000 Ft pénzbírsággal büntet.)

4. pont: Munkavédelmi oktatás

A munkavállalót  munkába állása előtt munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Oktatás hiányában  a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. Az oktatás ki kell térjen a  munkavédelmi ismeretek elméleti oktatására , valamint az ismeretek készség szinten történő alkalmazására. Az oktatás megtartására a  munkáltatónak kell megbíznia valakit, lehet akár a munkáltató vagy kellő ismerettel rendelkező régebb óta foglalkoztatott kolléga.

Fontos megjegyezni, hogy maga  az oktatás megtartása nem számít munkavédelmi szaktevékenységnek. Fontos viszont, hogy a  munkavédelmi oktatás tematikájának kidolgozása szaktevékenységnek minősül, kizárólag munkabiztonsági képesítéssel rendelkező személy végezheti ! Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

5. pont: Munkavédelmi szabályzat

A munkavédelmi szabályzat elkészítése nem jogszabályi kötelezettség. Fontos megjegyezni azonban, hogy a munkáltatónak kell gondoskodnia az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósításáról. Egyik lehetséges mód az egyedi utasítások megszabása. De egy idő után már annyi mindenre kell lennie olyan sokféle utasításnak , hogy sokkal egyszerűbb és kézenfekvőbb a munkavédelmi szabályzat megalkotása.  A munkavédelmi szabályzat elkészítése szaktevékenységnek minősül, csak munkavédelmi szakember állíthatja össze.

Fontos megjegyezni, hogyha készül szabályzat és annak használatát a cég bevezeti, akkor a bevezetés után a hatóság ellenőrizheti a  leírtak betartását. Terhát a  szabályzatban leírtak betartása és betartatása kötelező.A szabályzat írásban kerül megfogalmazásra és bevezetését a munkáltató írásban kell elrendelje.

6. pont: Elsősegélynyújtás

Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi és szervezeti feltételeire az 1993. XCIII: munkavédelmi törvény és a 3/2002 SZCSM-EÜM rendelet kötelezi a munkáltatót. A szükséges elsősegély ládát a  munkavállalók létszáma alapján kell megválasztani. Fontos megjegyezni, hogy az alap elsősegélycsomagot a vállalkozás keretein belül további szükséges kiegészítőkkel ki kell bővíteni. (vegyi anyagok esetén semlegesítő anyagokkal, szemzuhannyal, defibrillátorral stb.). Erről már  egy korábbi blog bejegyzésben bővebben  írtam.

7. pont : Üzembe helyezés  és üzemeltetés

Az üzembe helyezésnél ketté kell választani, hogy milyen intézkedést kell tenni. Legfontosabb meghatározni, hogy a munkaeszköz vagy technológia veszélyesnek minősül-e.  A használatba vétel kétféle módon valósulhat meg , veszélyes eszköz esetén munkavédelmi üzembe helyezéssel, nem veszélyes eszköz esetén ellenőrző felülvizsgálattal. Itt a  terjedelem miatt ezt nem fejteném ki bővebben, szerintem megér a téma egy külön bejegyzést. Lényeges, hogy mindkét esetben írásban kell rögzíteni az elvégzését.

8. pont: Elektromos eszközök használata

Majdnem minden vállalkozásnál van olyan székhely vagy telephely , amely rendelkezik olyan elektromos hálózattal, melyet az épület használatához és elektromos berendezések üzemeltetéséhez használunk (kapcsolók, konnektorok , világítás, árammegszakítók stb.). A lakó és kommunális épületekben a VMBSZ hatálya alá tartozó területeken 6 évente szerelői ellenőrzés szükséges. A munkahelyeken 3 évente szabványossági felülvizsgálat elvégzése kötelező. A hordozható kéziszerszámokon, kis-transzformátorokon évente szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges. (áramvédő-kapcsoló ellenőrzése három havonta szerelői ellenőrzéssel ) Az érintésvédelmi felülvizsgálat célja (a törvényi szabályozáson túl) az, hogy a villamos berendezés érintésvédelme megfelelő legyen (új és már üzemelő berendezés esetén is).A felülvizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben rögzíteni kell, amit a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálat időpontjáig meg kell őrizni és annak egy példányát a helyszínen kell tartani.

9. pont: Gépkönyvek

A munkáltatónak az általa használatba vett gépekről rendelkeznie kell gépkönyvvel. A gépkönyvet célszerű közvetlenül a gépnél tartani, hiszen az szükséges lehet a használat vagy karbantartás folyamán. Amennyiben a használati utasítás idegen nyelven van úgy azt magyar nyelvre le kell fordítani. Hiányzó gépkönyv esetén  üzemelési utasítást kell készíteni mely  a biztonságos kezelés tudnivalóit tartalmazza. Célszerű a  gép példányát lemásolni és egy másolati példányt eltenni, hogyha a gépnél elhelyezett példány elveszik, akkor azt később könnyen tudjuk pótolni

10. pont: Biztonsági adatlapok

Azon vállalkozásoknál ahol vegyi anyagokkal is végeznek munkát az anyagok biztonsági adatlapjait is be kell szerezni. A biztonsági adatlapokat könnyen és gyorsan hozzáférhető helyen kell tárolni.

A biztonsági adatlap vegyi anyagokra vagy keverékekre összeállított dokumentum, amely széleskörű információt tartalmaz az anyag vagy keverék összetételéről, fizikai, kémiai, egészségügyi és környezeti hatásairól, a termékek biztonságos felhasználásáról, tárolásáról, ártalmatlanításáról. A biztonsági adatlapokon felsorolt információk között a mindennapi használattal kapcsolatosan megtalálhatjuk például azt, hogy milyen védőeszközök használatára van szükség, véletlenszerű balesetnél a  vegyi anyag hatásait hogyan tudjuk semlegesíteni.

Ha ezekkel minden rendben van akkor már elvégeztük a vállalkozások 2019-es munkavédelmi teendőit? Nem.Fontos megjegyezni, hogy a munkavédelem nem csak a fent felsoroltakból áll, ennél sokkal részletesebben és átfogóbban szükséges kezelni. Rövid összefoglalóm kezdeti kiindulásnak szántam olyan vállalkozások számára ahol nem tudják hogyan kezdjenek a munkavédelmi hiányosságaik pótlásához. 2019-ben is állok rendelkezésre bármilyen munkavédelemmel vagy tűzvédelemmel kapcsolatos kérdésben. Amennyiben úgy érzi szüksége van segítsége keressen ITT.

Vállalkozások tűzvédelmi teendői 2019-ben témakörben egy külön blogbejegyzés elkészítését tervezem hamarosan.