Kis és középvállalkozások iroda használatánál gyakran fordul elő, hogy egy cég az irodáját nem bérli, hanem saját maga alakítja ki . Ez a kialakítás igen gyakran egy családi ház vagy lakás átalakításával történik. Ilyenkor a használat funkciója megváltozik és több az új funkcióval kapcsolatos kérdés merülhet fel. Jelen bejegyzésben ezt a témakört nézzük át, remélve hogy segítséget nyújt azoknak akik a közeljövőben hasonlót terveznek. Milyen munka és tűzvédelmi feladatokkal jár egy iroda kialakítása ?
Miért kell ezzel foglalkoznom, eddig lakás volt, irodának nem használható?
Nem lakásként fogjuk használni hanem munkahelyként. Attól kezdve, hogy kialakított munkahelyek lesznek a lakásban, be kell tartani a vonatkozó törvényeket és rendeleteket. Betartandó jogszabályok rendeletek (általános esetben, egyedi esetekben több vonatkozót is figyelembe kell vennünk):
- 1993. évi XCIII. munkavédelemről szóló törvény
- 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
- 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi
- és biztonsági követelményeiről
- 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek
- fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény
- 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet a dohánytermékek előállításáról, forgalomba
- hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól
- 1996. évi XXXI. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szólótörvény
- 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
- 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről
- 10/2016 (IV.5. ) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
Milyen épületi feltételeknek kell megfelelni általában ?
A fizikai környezetnek megfelelő állékonysággal kell rendelkezniük. Padlózat csúszás mentes, rögzített és szilárd. Az ablakoknak megfelelő módon nyithatónak illetve zárhatónak kell lennie. A vészkijárat útban lévő ajtóknak bármikor nyithatónak kell lennie, eltorlaszolni tilos. A munkahelyen megfelelő minőségű ivóvízellátásról gondoskodni kell. Ha ez vezetékes rendszerről nem oldható meg, akkor ivókút vagy ivóvíztartály lehet megoldásként. Alapesetben egy jól karbantartott épület vagy lakás esetén ezek a feltételek adottak.
Milyen feltételnek kell megfelelnie a WC-nek, mosdónak?
A férfiaknak és nőknek külön mellékhelyiséget kell biztosítani. Ha a mellékhelyiséget elkülönítve lehet használni, különálló zárható mellékhelyiség, akkor az is megfelelő.
Kell-e zuhanyzót biztosítani ?
Zuhanyzó biztosítása ott szükséges, ahol a munka jellege vagy egészségügyi ok miatt ez szükséges. Alapesetben nem szükséges.
Milyen szellőztetésről kell gondoskodni ?
Zárt munkahelynél alapesetben ahol csak emberi használat használja el a levegőt (nincsenek a légtérben gázok, gőzök, porok vagy aerosolok) és szellemi munkát végeznek munkavállalónként és óránként 30 köbméter friss levegőt kell biztosítani. A friss levegő nem tévesztendő össze a néhány irodában használt léghűtő berendezések használatával . A léghűtő berendezés a levegőt csak hűti, a keringetés során nem tisztítja, szűrés nincs , nem alkalmas erre a célra. A légsebesség értéke nem lehet nagyobb 0,1 M/s értéknél. Gondoskodni kell a használt berendezés rendszeres tisztításáról, karban tartásáról.
Honnan kell gondoskodni a légutánpótlásról?
A frisslevegő-vételi helynek közúttól 8 méterre, terepszint felett legalább 2,5méter magasan szennyezőanyag mentes helyen kell lennie. Padlástéri kialakítás esetén a központi szellőző vagy klímaberendezés csak külön helyiségben lehet.
Milyen megvilágítást kell kialakítani ?
A megvilágítást természetes valamint kiegészítő mesterséges megvilágítással együtt javasolt kialakítani. A kialakítás módja nincs meghatározva de fontos hogy ne legyen vakító és biztosítsa a munkakörhöz szükséges Az irodai munkához, ha iratokat is kell olvasni, illetve írásbeli munkára is szükség van, általában 300-500 lux közötti névleges megvilágítás erősséget kell tervezni. Egyes esetekben, ha nincs szükség írásra-olvasásra, illetve ha a munkafeladat jellege alacsonyabb megvilágítás erősséget követel, a 300 luxos minimális érték már elegendő. Számítógép használat esetén a megvilágítás ne okozzanak visszatükröződést a képernyőn. Az ablakoknál a nappali megvilágítást szabályozható függöny vagy redőny kialakítása szükséges.
Mekkora zajterhelés engedhető meg irodai munkánál?
Irodai munkahelyen az A-hangnyomásszint maximális értéke 60 dB, nagyobb figyelmet igénylő tervező programozó munkahely esetén a maximális érték 50 dB. Fontos figyelembe venni, hogy a beszéd megértése ne ütközzön nehézségbe.
Milyen hőmérséklet szükséges az irodában?
Téli időszakban a léghőmérsékletnek 20-22 °C, nyári időszakban 21-24 °C közötti értékek a szükségesek. Fontos, hogy esetlegesen a berendezések által termelt hő vagy hőáram ne okozzon a munkavállalónak diszkomfort érzést.
Hogyan kell dohányzóhelyet kialakítanom ?
Korábbi blog bejegyzésemben ez a téma már szerepelt, elérhetőség ITT.
Szükséges –e kialakítanom beépített tűzoltó berendezést ?
Nagyon Alacsony Kockázati osztályú egység (legnagyobb létszámú helyiség 50fő alatti és irodai funkció) esetén 500m2 felett kötelező beépített tűzjelző egység létesítése. Fali tűzcsap alapesetben Alacsony Kockázati osztály esetén is csak 1000négyzetméter felett szükséges.
Milyen tűzoltó berendezés szükséges?
Ha nincs beépített tűzoltó berendezés tűzoltó készülékkel kell a tűzoltási lehetőségről gondoskodnunk. A készülék kiválasztása a rendeltetési egység alapterületétől is függ. A kiválasztáshoz kérje tűzvédelmi szakember segítségét. Egyik jó megoldás az ABC porral oltó beszerzése. Alapesetben 50 négyzetméter alatti irodában az előírás szerinti oltóteljesítményt már egy 1 kg-os ABC porral oltó 100 négyzetméter alatti irodában pedig egy 2 kg-os porral oltó is tudhatja. Javaslom azonban hogy legalább 6kg-os eszköz beszerzésén gondolkodjunk, mert amíg 6 kg-os berendezés működési ideje 17-24 másodperces, addig a kisebb töltetű eszközök csak 8-10 másodperces oltási idővel működnek. A készüléknek elhelyezésénél fontos szempont a könnyű hozzáférhetőség. Az eszköz használatát a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás keretein belül ismertessük. Fontos , hogy a porral oltóról tűzvédelmi üzemeltetési naplót kell vezetni. Az eszközt a készletben tartónak 3 havonta, a szakembernek évente ellenőriznie kell.
Kell-e jelölnöm a porral oltó helyét ?
Igen kell. Az elhelyezett készüléket az előírás szerint jól látható módon kell jelölni után-világító piktogrammal. A jelölést 1,8 és 2,5 méter közötti sávmagasságban kell elhelyezni. Az elhelyezési mód leírása az OTSZ 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 13. mellékletében található meg.
Kell-e tűzjelzőt telepítenem ?
A tűzérzékelő, tűzjelző és riasztóberendezések jogszabály szerinti telepítése többek között függ a használati létszámtól a használt berendezésektől az épület méretétől. Jelenleg egy kisebb irodáról beszélünk, alapesetben nincs ilyenre szükség. Beépített tűzoltó berendezés Magas Kockázati osztály esetén kötelező.
Kell-e jelölnöm a menekülési utakat ?
Igen kell. A kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jeleket magasan, ha nem lehetséges középmagasan kell elhelyezni. A jelölések elhelyezési módjának leírása az OTSZ 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 13. mellékletében található meg.
A villamos hálózattal és villamos berendezésekkel kapcsolatosan milyen előírások vannak ?
Az NGM rendelet (40/2017. (XII. 4.) ) 2018.01.01.-jén lépett hatályba, egyúttal hatályát vesztette a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról (KLÉSZ) szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet.
Az új rendelet hatálya alá tartozik az ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási, kommunális, lakó- és egyéb épületek villamosenergia-ellátását biztosító vagy közvilágítási célú, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) hatálya alá tartozó összekötő és felhasználói berendezések
A műszaki-biztonsági követelményeket illetően villamos berendezést úgy kell megtervezni, létesíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni, átalakítani, javítani, rendszeresen karbantartani, üzemen kívül helyezni és megszüntetni, hogy az megfeleljen a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek, valamint a környezetvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi és munkavédelmi jogszabályokban előírtaknak. A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet az alábbiak szerint módosul: (az időszakos ellenőrző felülvizsgálat gyakorisága megmaradt, csak a hatályon kívül helyezett KLÉSZ-re hivatkozást változtatták át a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendeletre):
– 19. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:)
„b) az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló rendelet (Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat ) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein hatévente;”
– Az R. 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések kivételével – szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen.”
Tűzoltó készülékek és táblák beszerezhetőségei például
https://www.tuzoltokeszulek.com
tűzoltó készülék tűzvédelmi üzemeltetési napló letölthetősége:
https://www.tuzoltokeszulek.com/termek/Tuzolto-keszulek-tuzvedelmi-uzemeltetesi-na
forrás:
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.